Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

A TUDATLANSÁG NAGYOBB VESZÉLY A genetika és a fajtaátalakitási technika gyorsütemű fejlődése is uj csatateret nyitott a tudományellenes hadjáraban. Egyes érvek szerint a kutatások nem avatkozhatnak bele a biológiai fejlődés folyamatába; mások azt hangoztatják, hogy az efféle kutatások végső soron az ember genetikai manipulálását lehetővé tevő kapacitásokat fejlesztik ki, tehát már kezdeti stádiumban célszerű befagyasztani őket. A genetikai kutatások fejlődéséből fakadó potenciális veszélyek kiküszöbölésére még kellő időtartalék áll rendelkezésre, és az ellenőrzés is megoldható. Ugyanakkor a kutatások befagyasztása a jelenlegi stádiumban az utókort a tudományos haladás lehetséges gyümölcsétől fosztaná meg, továbbá veszélyeztetné a tudományos szabadságot s az egész tudományos fejlődés folyamatát. A tudományos szabadság nem tul régi vivmány, az elmúlt négy évszázadban kezdett' kibontakozni a tudományos fejlődéssel párhuzamosan. Történelmileg bizonyitható, hogy az uj eszmék szabad kifejezése és megvitatása a szabadság alapvető tartalmi-fogalmi vonása és a demokrácia biztositéka. A tudományos kutatás szabadságának csorbítása tehát egyszersmind az első lépés egy olyan uton, amely elkerülhetetlenül a szabadság többi elemének elvesztéséhez vezet. A kormányhatalom felhasználása bizonyos kutatási tevékenységek elfojtására visszavezetne ahhoz a dogmatizmushoz, melyből az emberiség csak nemrég emelkedett ki. Efféle beavatkozás hatékonysága egyébként nem is biztositható, a tudományos haladás során előbb-utóbb valahol, valaki a kormányzat által betiltott tudományterületeken is uj felismerésekhez jut. A CIVILIZÁCIÓ NEM ZÉRUS ÖSSZEGŰ JÁTÉK A közvélemény tudománnyal szembeni beállítottságát nagymértékben befolyásolják az olyan —különösen a környezetvédőktől és a rendszerelemzőktől származó— megállapítások, melyek szerint a népességnövekedés, a természeti erőforrások kimerülése és a környezetszennyeződés következtében a civilizáció pusztulásra van kárhoztatva. Ezen elméletek alapján a civilizáció egy zérus összegű játékhoz hasonlítható, melyben egyes országok haladása csak mások rováséira képzelhető el, s minthogy a fejlett országok pénzügyi erőforrásaikat nem hajlandók megosztani a fejlődő országokkal, a nukleáris katasztrófa elkerülhetetlen. Az optimisták véleménye szerint a tudományos megismerés további bővítése, a földgolyó energiabázisának kiszélesítése, egy harmonikusabb, egyenlőségen nyugvó világrendszer irányítási eszközeinek kifejlesztése az emberiség előtt á],ló feladat. Itt utalni kell a biológiában kibontakozó forradalomra, a biológiai megismerés kitágulására: az immunológia, a molekuláris biológia, a sejtbiológia, a patológia, a biokémia különböző oldalról, szinte egyidejűleg közelit az élőszervezet fejlődési és irányítási mechanizmusaiban rejlő törvényszerűségek és betegségmechanizmusok feltárásához; a neurobiológia mind közelebb jut az agyműködés feltérképezéséhez. A tudomány jelenlegi rossz közérzete nagyrészt néhány rossz tapasztalatból, valamint a tudományos és műszaki fejlődéssel kapcsolatosan táplált nagy elvárások és remények bete 1jesedésének késedelméből fakad. Az emberiségnek nincs más választása, mint az ismeretek szakadatlan tágítása, a mind tökéletesebb technológiai eljárások alkalmazása és az uj problémák megoldása. A tudomány a mai civilizáció legfőbb eszköze a nehézségek enyhitésére. Összeállította: Dr.Kádár Patricia 56