Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZINTJEI Attól függően, hogy az együttműködési program a 4.táblázatban ismertetett tevékenységek /első oszlop/ közül melyeket és hányat foglal magában, különböző együttműködési szintek határozhatók meg. A K+F EGYÜTTMŰKÖDÉS LEGMAGASABB SZINTJE Ebben az esetben a K+F tevékenység minden funkciója, sőt az eredmények gyakorlati, ipari hasznosítása is része az együttműködési projektumoknak. Formája vagy iparvállalatok hosszutávu együttműködése valamilyen uj termék kifejlesztésére, vagy pedig jelentősebb nemzetközi /kormányszintű/ K+F program, amelynek végrehajtását egy államközi testületre bizzák. Együttműködés vállalatok között. Többnyire azonos profilú vállalatok igen szoros együttműködése egy uj termék előállitása céljából. Az előkészités során felmerülő kérdésekről a partnerek közösen döntenek , rendszerint egy azonos képviselet alapján létrehozott kooperációs testület utján. A K+F munka végrehajtásával, majd az eredmények hasznosításával kapcsolatos tevékenységeket egymás között megosztva vagy közös testületek utján végzik el. Amikor az együttműködés igen nagy projektumok megvalósítására jön létre, a döntéshozó, irányitó testületet gyakran specializált albizottságokra bontják /pénzügyi, program- és értékelő bizottság/. Megjegyzendő, hogy a magasfoku integrálódás következtében az ilyenfajta együttműködés általában csak néhány vállalat kapcsolatára szoritkozik. Együttműködés államközi szinten. Az együttműködés e tipusára jellemző, hogy a kutatási integráció kialakulását az érdekelt államok intézkedései jelentős mértékben befolyásolják. így a kutatási programot a résztvevő államok által szervezett vagy elfogadott személyiségekből álló tudományos bizottság állitja össze. A végrehajtást rendszerint, az együttműködő partnerek által alapitott közös testületre bizzák, amely a lehetőségektől függően saját intézményeiben, vagy külső megbízottaknál hajtja végre a programot. Az együttműködő államok között kötött egyezményekben meghatározzák az eredményekkel kapcsolatos információáramlás feltételeit, illetve az eredmények hasznosítási lehetőségeit és módjait a résztvevő felek által. Az ismertebb nemzetközi intézmények közül ide sorolhatók a következők: a CERN, az Európai Űrhivatal, vagy például a dubnai Közös Atomkutató Intézet. Alacsonyabb szintű együttműködési fajták. Ebbe a kategóriába a részleges vagy korlátozottan integrált projektumok tartoznak, amelyekre az jellemző, hogy csak a tevékenységek egyes részeit, szakaszait végzik közösen. 1. A projektum előkészítésében és végrehajtásában működnek együtt. Ez a fajta együttműködés viszonylag gyakori vállalatok, illetve vállalatok és egyetemi kutatóhelyek között. /Ritkábban, de előfordul kormányközi szervezetek formájában is./ Előnye, hogy a résztvevők az eredményeket teljesen szabadon, az érdekeiknek leginkább megfelelő formában hasznosíthatják. 2. Az együttműködés a kutatás végrehajtására és az eredmények hasznosítására korlátozódik. A partnerek a párhuzamosan előkészített, fontosabb részleteiben már megtervezett K+F program közös kivitelezését határozzák el. Rendszerint egymást kiegészitő termelési szerkezetű vállalatok között jön létre bizonyos feltételek teljesülése esetén /diverzifikált tevékenységű nagyvállalatok jó pénzügyi feltételekkel, korlátozott számú résztvevővel/. A kormányközi szervezetek e kategóriájára jellemző példa az EURATOM. 51