Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

SZERVEZETEK ÉS MÓDSZEREK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN Kutatások koordinálása nemzeti szinten. A szocialista országokban a jelentősebb kutatási projektumok szerepelnek a z országos fejlesztési tervben, a koordinálás legfonto­sabb eszközében. Ez a terv részletesen meghatározza a különböző finanszirozó és fel­ügyelő szervek —tudományos akadémiák, minisztériumok és állami bizottságok, valamint vállalatok— fennhatósága alatt működő kutatóintézetek és tudományos testületek vég­rehajtandó feladatait. A koordinátor szerepköre rendszerint a kutatás és műszaki fej­lesztés ügyeiért felelős minisztériumnak vagy állami bizottságnak jut, amelynek tevé­kenységét az érdekelt intézetek, illetve vállalatok felelős képviselőiből és más je­lentős szakemberekből álló tudományos tanács támogatja. Nemzetközi /KGST/ szintű kutatási koordi­náció. A nemzetközi szintű —két- vagy többoldalú— K+F tevékenység összehan­golására a KGST tagországok un. "nemzetközi koordinációs központok" létrehozásával törekszenek. E központok fő feladata: "... a tudomány és a műszaki fejlesztés egyes kérdései kutatási együttműködési programjainak kialakításában és végrehajtásában ko­ordinátorként közreműködni..." /Komplex Program, II.fejezet, 5«1 bekezdés/. A fő feladaton tuli fontosabb funkcióik röviden összegezve a követ­kezők: 1. Az együttműködésben résztvevők közreműködésével munkatervet dolgoznak ki, és a kutatások előrehaladtával előrejelzéseket adnak a befe­jezés várható időpontjáról. 2. Felelősek a projektumra vonatkozó tudományos-műszaki információk cseréjéért . Ennek érdekében évente koordinációs értekezleteket szerveznek, amelyeken szükség esetén lehetőség van a munkatervek módosítá­sára. 3. Felelősek a kutatási tevékenység lezárása után olyan kutatási je lentés összeállításáért, amely javaslatokat tartalmaz az alkal­mazási lehetőségekre is. A jelentést a résztvevőkön kivül megkapják a KGST illetékes szervei is, nevezetesen az érintett ágazati bizottságok és a Tudo­mány os-Müszaki Együttműködési Bizottság. A koordinációs központok száma 1977 elején már 52 volt. Funkcióikat mindig egy megfelelő tudományos-műszaki megalapozottsággal rendelkező nemzeti K+F szervezet látja el a résztvevők megbizása alapján. Az egyes KGST-országok szerepét a koordinációs központokban a 3»táblázat szemlélteti. 3.táblázat Koordinációs központok száma egyes KGST-országokban Ország 1970 1971 1972 1973 1974 1975 Bulgária _ _ 2 2 2 2 Csehszlovákia ­4 6 6 6 6 Lengyelország ­2 5 5 5 5 Magyarország ­­2 2 2 2 NDK ­1 4 4 4 4 Románia ­­­­3 3 Szovjetunió 1 11 17 19 23 25 Összesen 1 18 36 38 45 47 Forrás: Ékonomicseszkoe Szotrudnicsesztvo Szocialiszticseszkih Sztran /Moszkva/, 1975.5-no. 98. p.; Handel Zagraniczny /Warszawa/,1976.12. no. 35. p. 47

Next

/
Thumbnails
Contents