Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

Az uj vezetőséggel kapcsolatban felvétettük a nyugati-keleti /tőkés-szocialista/ részvétel aránytalanságát, valamint, hogy nem kellene-e a vezetőség létszámát néhány fővel megnövelni, tekintettel a bővülő taglétszámra? Szalai Sándor ama javaslatát, hogy a francia és az NDK szociológia egy-egy képviselőjét kooptálják a vezetőségbe, szintén az uj Vezetőség jövőbeli teendői közé sorolták. Von Alemann /NSZK/ javasolta, hogy a fejlődő országok képviselőit a jövőben nagyobb mértékben kellene bevonni a Kutatási Bizottság munkájába. TANULSÁGOK Az uppsalai tudományszociológiai konferencia az alábbi főbb tanulságokra mutatott rá: 1. Változatlanul tartják előnyüket az empirikus módszereken alapuló vizsgálatok. 2. Megnövekedtek a tudomány és a politika, a tudomány és a tudósok társadalmi felelősségével kapcsolatos elemzések. Ez a trend a tőkés országokban jelentkező társadalmi gazdasági problémák sajátos lecsapódását fejezi ki. 3. Ebből fakadóan növekvőben van egy —főleg — radikális-kritikai forrásokból táplálkozó, hol szkeptikus, hol tudományellenes hangulat. 4. Erősödik a konfrontáció a tudomány polgári és marxista felfogása között. 5. Ez a konfrontáció előtérbe hozta a marxizmusnak a tudományra vonatkozó álláspontját. A marxi terminológia és elemzési módszer fokozatosan bekerül a nyugati országok szakértőinek munkásságába, amelyet a baloldali radikálisok elfogadni, a konzervatívak leküzdeni igyekszenek. 6. Fokozódik a szocialista országok tapasztalatai iránti érdeklődés, amelyet az a kíváncsiság táplál, vajon országaink miképpen tudnak megbirkózni a tudománynak a modern társadalomban felmerülő problémáival. 7. Ez az igény váltotta ki a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok iránti intenzív érdeklődést is. 8. Végül —éppen magyar kezdeményezésre— megerősödött egy uj kutatási irány: a kutatás kutatása. E témakör már a Kutatási bizottság előző —1977-szeptemberében Budapesten megrendezett— konferenciáján is a figyelem középpontjába került. Uppsalában két ülést is szenteltek neki. E vizsgálati irány előtérbe jutása azért is jelentős, mert a szocialista országok —köztük elsősorban hazánk— éppen a kutatások szervezésének, tervezésének, irányításának szociológiai vizsgálatában érték el idáig a legjobb eredményeket. Összeállította: Dr.Farkas János 41