Tudományszervezési Tájékoztató, 1979
1. szám - Szemle
MINESPOL II.: TUDOMÁNY- ÉS MŰSZAKI POLITIKA EURÓPÁBAN (UNESCO-KONFERENCIA AZ EURÓPAI ÉS ÉSZAK-AMERIKAI RÉGIÓ TAGORSZÁGAINAK TUDOMÁNYPOLITIKÁJÁRÓL. BELGRÁD, 1978. SZEPTEMBER 11-16.) A MINESPOL II. helye a nemzetközi életben — A konferencia politikai képe — A konferencia szakmai eredményei — A konferencián elhangzott főbb hozzászólások — A MINESPOL II. konferencia ajánlásainak továbbviteli lehető sége . Az UNESCO 1978 szeptemberében rendezte meg az európai és észak-amerikai tagországok tudomány- és műszaki politikáért felelős miniszterei II. konferenciáját.1/ A magasszintü értekezlet előkészítésében az UNESCO titkárság közel ezer nyomtatott oldal előkészitő anyagot dolgozott ki, az értekezlet plenáris ülésén pedig mintegy 40 nyilatkozat, illetve felszólalás hangzott el, nem számitva a szerkesztő bizottságokban folytatott részletes vitákat. A konferencia értékelését és tartalmi ismertetését a következő négy szempont alapján kivánjuk összefoglalni: 1. a MINESPOL II. helye a nemzetközi életben, történeti előzményei; 2. a konferencia politikai képe; 3« a konferencia szakmai eredményei; 4. a továbbvitel lehetősége. /Az 1., 2., és 4. pontokkal rövidebben, a ponttal, a szakmai tartalommal, részletesebben kivánunk foglalkozni./ A MINESPOL II. HELYE A NEMZETKÖZI ÉLETBEN Az 1946-ban, az ENSZ szakositott szervezeteként létrehozott UNEáCO-nak volt ugyan tudományos programja —ezt fejezi ki az UNESCO nevében az "S" /science/ betű—, de tudománypolitikai programja még nem volt. Bár a tudománypolitika fogalma már az 1920-as években felmerült /GOELRO, Max Weber/ és a 30-as években is ébren tartották egyes szerzők /a lengyel Ossovski testvérek, J.D. Bernai/, mai értelmezésű állami politikai rangra csak az 50-es évek végén jutott el, a tudományos és technikai forradalom eredményeképpen. Az UNESCO-ban 196l-ban alapították meg a Tudománypolitikai Részleget /Science Policy Unit/, amelyet 1965-ben főosztállyá /Division/ szerveztek át. Az 1960-as évekig — főként ázsiai és afriaki országokból —közel 50 uj tagország lépett be az UNESCO-ba. Ettől kezdve határozottabb formákat ölt az UNESCO regionális /kontinentális méretű/ programja, amelynek keretében az újonnan függetlenné vált országoknak az UNESCO kompetenciájába tartozó szükségletei kielégítésére törekedtek. így már a 60-as évek elején az ázsiai 1/ UNESCO Conference of Mi nisters responsible for science and technology po licies in the European and North'American Region. 24