Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Figyelő

resztül erősiteni kivánja az egyetemek és az ipar kapcsolatát. Speciális ösztöndíjrendszeren /CASE - Cooperative Awards in Science and Engineering/ keresztül támogatja azoknak a végzett hallgatóknak a tevékenységét, akik munkájuk egy részét az iparban, másik részét pedig az egyetemeken végzik, az egyetem elméleti szakembereinek és tudósainak, valamint az ipari vállalatok műszaki szakembereinek közös irányitása és ellenőrzése alatt. Ez az elképzelés tehát közvetlenül kivánja hasznosítani az ipari termelés tapasztalatait az egyetemi oktatásban. Ezek az ujitások kétségtelenül fontosak és értékesek. Az igazság az, hogy a tudósok és a műszaki szakemberek képzésének igen differenciált rendszerét kell kidolgozni. A kutatási engedélyek sokkal racionálisabb rendszerét kell kialakítani ahhoz, hogy a valóban legmagasabb szinten dolgozó tanszékek végezhessenek csak folyamatosan komoly kutatási tevékenységet olyan módon, hogy ezen keresztül differenciáltabban képezzék ki a tudósokat és a műszaki szakembereket az ipari termelés számára. Nagyon sok bizottság foglalkozott már az egyetem és az ipar hatékonyabb együttműködésének problémájával, és szinte valamennyi abból az alaptételből indult ki, hogy szükséges az egyetemi oktatási rendszer megváltoztatása. Általában azonban kimarad ezekből a jelentésekből az, hogy a probléma nem egyszerűen csak az oktatási rendszernek, hanem a z ipar szervezetének és szemléletének a megváltoztatása is. — BURHOP.E.H.S.: Universityindustrial relations in Britain. /Az egyetem és az ipar kapcsolata Nagy-Britanniában./ = Scientific World /London/,1977.2.no. 14-16.p. E.I. A tudományos iskolák tipusai és szerepei A tudományos iskolák a tudománnyal hivatásszerűen foglalkozók olyan közösségei, amelyeknek alapvető tulajdonságuk, hogy csoportként a tudósok intellektuális és erkölcsi felnevelésére orientálód84 nak, valamint hogy a tudományos eredmények felhalmozását, terjesztését és hasznosítását illetően meghatározott és közösen elismert minta szerint cselekszenek, mégpedig egyesitve a tanitó és a mesterségre felkészitő nevelést. Ahhoz, hogy a tudományos iskolák kialakulhassanak és működhessenek, az alábbi minimális feltételeknek adottaknak kell lenniük: 1. A tudományos közélet alapvető szabályaként a kutatások és követelmények, valamint a kutatási és nevelési munkastílus vonatkozásában a pluralista és polimorf orientációnak kell érvényesülnie. 2. A tudósok társadalmának egy-egy szakterületen vagy tudományágban az iskolákat saját összetevőjeként kell elfogadnia. 3. Biztositani kell azt a lehetőséget, hogy az iskolák részint a tudósképzés és nevelés intézményeivé válhassanak, részint pedig polgárjogot nyerjenek a tudományos eredmények felhalmozásának rendszerében. 4. Tolerálni kell, hogy azok, akik elfogadták valamely iskola "szakmai orientációját", érdemi munkájuk közben annak megfelelően járjanak el. 5. Az iskolák működéséhez megfelelő "teret" kell biztositani, amire az egyetemek és a szakegyetemek a legalkalmasabbak, illetve a legtermészetesebbek. 6. Az iskolák utánpótlását biztosítandó, hagyni kell, hogy a felsőoktatásban már az alapozó képzés során érvényesülhessen az iskolák befolyása. 7. A felsőoktatáson kivül a tudományos egyesületeken és társaságokon belül is "teret" kell biztositani az iskoláknak. 8. Az iskolákat az adott társadalom "reprezentatív köreinek" is el kell ismerniük és támogatniuk kell azokat. Ezzel szemben nem alakulhatnak ki tudományos iskolák ott, ahol - az egyes szakterületeket és tudományágakat nagy privilégiumu,