Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Figyelő

resztül erősiteni kivánja az egyetemek és az ipar kapcsolatát. Speciális ösztön­díjrendszeren /CASE - Cooperative Awards in Science and Engineering/ keresztül tá­mogatja azoknak a végzett hallgatóknak a tevékenységét, akik munkájuk egy részét az iparban, másik részét pedig az egye­temeken végzik, az egyetem elméleti szak­embereinek és tudósainak, valamint az ipari vállalatok műszaki szakembereinek közös irányitása és ellenőrzése alatt. Ez az elképzelés tehát közvetle­nül kivánja hasznosítani az ipari ter­melés tapasztalatait az egyetemi oktatás­ban. Ezek az ujitások kétségtelenül fon­tosak és értékesek. Az igazság az, hogy a tudósok és a műszaki szakemberek kép­zésének igen differenciált rendszerét kell kidolgozni. A kutatási engedélyek sokkal racionálisabb rendszerét kell ki­alakítani ahhoz, hogy a valóban legmaga­sabb szinten dolgozó tanszékek végezhes­senek csak folyamatosan komoly kutatási tevékenységet olyan módon, hogy ezen ke­resztül differenciáltabban képezzék ki a tudósokat és a műszaki szakembereket az ipari termelés számára. Nagyon sok bizottság foglalkozott már az egyetem és az ipar hatékonyabb együttműködésének problémájával, és szin­te valamennyi abból az alaptételből in­dult ki, hogy szükséges az egyetemi okta­tási rendszer megváltoztatása. Általában azonban kimarad ezekből a jelentésekből az, hogy a probléma nem egyszerűen csak az oktatási rendszernek, hanem a z ipar szervezetének és szemléletének a meg­változtatása is. — BURHOP.E.H.S.: University­industrial relations in Britain. /Az egyetem és az ipar kapcsolata Nagy-Britanniában./ = Scientific World /London/,1977.2.no. 14-16.p. E.I. A tudományos iskolák tipusai és szerepei A tudományos iskolák a tudománnyal hivatásszerűen foglalkozók olyan közössé­gei, amelyeknek alapvető tulajdonságuk, hogy csoportként a tudósok intellektuá­lis és erkölcsi felnevelésére orientálód­84 nak, valamint hogy a tudományos eredmé­nyek felhalmozását, terjesztését és hasz­nosítását illetően meghatározott és közö­sen elismert minta szerint cselekszenek, mégpedig egyesitve a tanitó és a mester­ségre felkészitő nevelést. Ahhoz, hogy a tudományos iskolák kialakulhassanak és működhessenek, az alábbi minimális feltételeknek adottak­nak kell lenniük: 1. A tudományos közélet alapvető szabá­lyaként a kutatások és követelmények, valamint a kutatási és nevelési mun­kastílus vonatkozásában a pluralista és polimorf orientációnak kell érvé­nyesülnie. 2. A tudósok társadalmának egy-egy szak­területen vagy tudományágban az isko­lákat saját összetevőjeként kell el­fogadnia. 3. Biztositani kell azt a lehetőséget, hogy az iskolák részint a tudósképzés és nevelés intézményeivé válhassanak, részint pedig polgárjogot nyerjenek a tudományos eredmények felhalmozásának rendszerében. 4. Tolerálni kell, hogy azok, akik elfo­gadták valamely iskola "szakmai ori­entációját", érdemi munkájuk közben annak megfelelően járjanak el. 5. Az iskolák működéséhez megfelelő "te­ret" kell biztositani, amire az egye­temek és a szakegyetemek a legalkal­masabbak, illetve a legtermészeteseb­bek. 6. Az iskolák utánpótlását biztosítandó, hagyni kell, hogy a felsőoktatásban már az alapozó képzés során érvénye­sülhessen az iskolák befolyása. 7. A felsőoktatáson kivül a tudományos egyesületeken és társaságokon belül is "teret" kell biztositani az isko­láknak. 8. Az iskolákat az adott társadalom "rep­rezentatív köreinek" is el kell ismer­niük és támogatniuk kell azokat. Ezzel szemben nem ala­kulhatnak ki tudományos is­kolák ott, ahol - az egyes szakterületeket és tudo­mányágakat nagy privilégiumu,

Next

/
Thumbnails
Contents