Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Szemle

A csekkmentes fizetés növelni fogja a posta gazdasági gondjait, mert jövedelmének negyven százaléka csekkek és egyéb pénzügyi tranzakciók közvetítéséből származik. De a postai késlekedések és elveszések miatt egyébként is nő az érdeklődés az elektronikus közvetítés iránt. Számos társaság fejleszt ki dokumentumok és egész szöveg—oldalak átvételére alkalmas felvevő- és elektronikus nyomtató berendezéseket, s ha a postai szolgálat nem tart lépést a fejlődéssel, egyre kevesebb embert szolgáló, egyre drágább elavult rendszerré fog válni. SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ De nem a posta kommunikáció egyetlen területe, ahol szembe kell nézni az elektronika kihívásával. Egyre több közlést közvetítenek digitális formában, immár a hagyományos telefonhálózaton belül is. És egyre több információt dolgoznak fel közvetítés előtt és után; igy például süritik a hangjeleket vagy számitógépre kapcsolják a telefoncsatlakozásokat. A számitógépek alkalmazásának egyik legfontosabb területévé éppen az efféle elosztott földolgozóipar kezd válni; nem csekély jogi problémát okozva az államilag szabályozott hírközlés és a komputerizált "magán-hirpiac" között. A számitógépek hagyományos, számításokra koncentráló használatát mindenesetre gyorsan helyettesíti napjainkban egy uj szerepkör, amely az információk kezeléséből, raktározásából, előhívásából és elosztásából áll. Ez kifejezésre jut az ilyen célokra készült szerkezetekben és programokban egyaránt. Az információfeldolgozás feladatához alkalmazkodó uj számitógépekből, számitógép-nyelvekből és keresőrutinokból egy változatos célokra igénybe vehető és sokak által használható információpiac körvonalai bontakoznak ki. Például szolgálhat a British Broadcasting Corporation kísérlete egy televíziós készülékhez csatolható kis dekóderrel, mely kívánatra számos tárgykörből szolgál kurrens információkkal. Hasonlóképpen a telefonhálózatot működtető British Post Office egy telefoncsatlakozásba kapcsolható információs-eszközzel kísérletezik, mely kombinálná az újság és a könyvtár információs lehetőségeit. Egyre inkább információtól függőtársadalomban élünk. Még közgazdasági szempontból is, hiszen az Egyesült Államok nemzeti jövedelmének jelentős része származik az információs iparokból és ezek foglalkoztatják munkaerejének csaknem a felét. Az információs iparok gyors elektronikus fejlődése igy erős nyomást fejt ki a hagyományos munkaszerkezetre, kivált ha azt is figyelembe vesszük, hogy a számitógépek és az elektronika behatolásával a gazdasági életbe számos titkári, banktisztviselői s egyéb hivatali állás válik majd feleslegessé. Ennek ellenére nem valószínű, hogy az elektronikus forradalom lassulni fog, mert nagyon eleven és széles kutatási bázis szolgálja. Az egyik igen erős trend mágneses, akusztikus és optikai jelenségek beépítése elektronikus eszközökbe, mely rengeteg uj hatást állit az alkalmazások szolgálatába. Különösen érdekes- e tekintetben az optikai hírközlés fejlődése. Ezzel már Alexander Graham Bell kísérletezett az l8?0-es években, fényre alapuló drótnélküli telefonnal vive át hangot egy kilométernyi távolságra. Száz évvel később az optikai hírközlés a megvalósítás köszöbére érkezett. A legfőbb előny a fény nagy frekvenciája a rádióhullámokhoz képest, mert nagy frekvenciával sokkal több információ közvetíthető. Egyetlen optikai rost például több százszor annyi bit információt vihet át, mint egy rézdrót. Az optikai rostok és a fénykibocsájtó lézerek tömegtermelésével ugyanolyan dramatikus árcsökkenés várható, mint a számitógépeknél volt. S a szilárdtestfizikai technológia fejlődésével itt is várható integrált optikai körök megjelenése, egyetlen lemezre épített lézerekkel, erősítőkkel, detektorokkal. Mi több, számos félvezető anyag optikailag és elektromosan egyaránt aktiv, s igy a hagyományos integrált áramkörök és az integrált optikai körök egybeépítésével megnyilik az ut egy olyan fejlődés felé, melyben az elektront —az elektronikus forradalom eddigi hordozóját— a még nagyobb lehetőségekkel kecsegtető foton fogja fölváltani. 69