Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Szemle

AZ ELEKTRONIKAI FORRADALOM ELŐNYEI Ezek a hatások tartósabbnak Ígérkeznek s egészen más természetűek, mint az ipari forradaloméi. Az ipari forradalom az energia —elsősorban a fosszilis tüzelőanyag— pazarló fölhasználásán alapult. Technológiája túlnyomórészt durva volt, jelentéktelen tudományos vagy elméleti alapot igényelt. Az ipari forradalom voltaképpen nagymennyiségű mechanikai energia fölszabadítását és alkalmazását tette lehetővé. Az elektronika forradalma ellenben az emberiség egyik legnagyobb intellektuális teljesítménye. Fejlődésében a legmagasabb fokú tudomány, technológia és szervezés jutott szóhoz. Ráadásul az elektronika számos alkalmazása igen kevés energiát igényel. Az elektronikai forradalom tartósságának éppen ez az energia és anyagtakarékosság az egyik fő biztositéka. Az energiától és nyersanyagoktól függő ipari forradalom fejlődési üteme szükségképpen le fog lassulni ezek fogyásával párhuzamosan, az elektronika forradalmát ellenben intellektuális eredmények fűtik, s igy, tudományos bázisának elkerülhetetlen bővülésével párhuzamosan, tartósan fejlődhet. Persze az elektronika jelenlegi gyors fejlődése se tarthat örökké, egyelőre azonban még bizonyosan jóidéig folytatódik. Ennek egyik oka az, hogy az elektronikai fejlesztő laboratóriumok maguk is igen hatásos elektronikus kutatóeszközöket használnak, ami aztán uj fejlődést indukál. De a természettudományok növekvő tudástömege is jórészt elektronikus berendezéseknek köszönhető. Az elektronika hallatlanul megnövelte a mérések pontosságát, s nagyságrendekkel javította,régebbi módszerekhez képest, az észlelés érzékenységét. S végül az elektronika "sajtójában" sem merültek fel afféle aggodalmak, mint amelyek például a nukleáris energia hasznosítását vagy a DNSrekombináció lehetőségét kisérték. Az elektronika sohasem váltott ki semmiféle ellenszenvet a nagyközönségből. 1940-ig viszonylag lassan fejlődött az elektronika. A negyvenes évek végén azonban két uj és egymástól független fölfedezés hatalmasan meglódította. Az egyik a programozható elektronikus számitógépek szerkesztése, a másik a tranzisztor volt. A szilárdtestfizika fejlődése azután a jelenlegi in tegrált áramkörökhöz vezetett. Egyetlen ilyen áramkör 1977-ben több aktiv elemet tartalmazhat, mint huszonöt éve egy egész bonyolult elektronikus berendezés. I960 körül kezdtek szilárdtestfizikai eszközöket beépíteni számitógépekbe, s ettől fogva rohamosan növekedett a számitógépek teljesítőképessége és csökkentek a számitások költségei. Az integrált áramkörök alkalmazása következtében erősen csökkent továbbá az elektronikus berendezések nagysága és energiaigénye, s többek között ez tette lehetővé a Viking-leszállást. További előnyeik a reprodukálhatóság, a tartósság és a megbízhatóság. Kiváló segítség az is, hogy alkalmazásukkal lényegesen csökken a szükséges összekapcsolások száma. NAGYARÁNYÚ INTEGRÁCIÓ A fejlődés üteme egyenesen szédületesnek mondható. 1959-ben a kereskedelemben kapható alkatelemek még csupán egyetlen áramkör egyetlen komponensét tartalmazták. 1964—re a komponensek száma alkaté

lemekként 10-re, 1970-re ugy 1 ООО-re, 1976-ra átlag 32 ООО-re növekedett. Közben az alkatelemek ára alig emelkedett, s igy a funkcióra számított ár meredeken esett. Ez az ár — hatékonyság viszony tette lehetővé az olcsó kézi- és miniszámitógépek, valamint a mikroprocesszorok kifejlesztését. Az egyik kulcs-egyéniség a nagymértékben integrált áramkörök kifejlesztésében Robert Noyce volt. Az ő véleménye szerint a folyamat még korántsem érte el fizikai határait. Ugy véli, "ha a komplexitás-növekedés jelenlegi üteme folytatódik, husz éven belül kaphatók lesznek integrált áramkörök 109 beépitett elemmel". S ekkor sok uj folyamat-automatizálás, ami ma még gazdaságtalan, meg fog valósulni. 66