Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Szemle

A BUSH-FÉLE TERVEZÉSI KONCEPCIÓ 194-5-ben jelent meg Bush könyve válaszként Roosevelt elnök levelére. Bush szerint "A Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatal, az egyetemek és a magánipar ezernyi tudósa által kifejlesztett információkat, technológiákat és kutatási tapasztalatot a béke időszakában a nemzeti egészség javitására, uj munkaalkalmat adó uj vállalatok létesitésére, a nemzeti életszinvonal emelésére kell felhasználni". A Bush—jelentés kifejtette, milyen szerep vár a kormányra az országos fontosságú kutatások koordinálásában és támogatásában, a tudományos képzés kiterjesztésében, a tehetséges fiatalok felkarolásában. ' Bush javaslatait a kormány megfogadta és valóra is váltotta. A második világháború végétől az ötvenes évek közepéig az Egyesült Államokban egy sor tudomány-koordináló szervet létesítettek, továbbá minden addiginál világosabban és egyértelműbben határozták meg az elérendő tudományos és műszaki célokat. Az amerikai "tudománytervezés" lelkes együttműködésre sarkallta az egész tudományos világot, bátorította az egyéni kezdeményezéseket, a legnagyobb mértékben hasznosította a tudományos kapacitásokat. Mindez nem járt a tudományos élet erőszakos centralizálásával, feltehetően azért, mert a tervezők kiemelkedő tudósok voltak, akik reálisan látták az egyes tudományterületek lehetőségeit és ugy tudták országuk érdekeit szolgálni, hogy nem váltak a kormány szolgáivá. Mivel a tervezők maguk is vezető tudósok, vagy azok barátai voltak, kiváló igazgatási ismeretekkel rendelkeztek, nem estek abba a hibába, hogy elvontan foglalkozzanak a tudomány tervezésével és fejlesztésével. Mindig az aktuális, konkrét kutatást, egy meghatározott kutatócsoport tevékenységét tartották szem előtt. TERVEZÉS — CENTRALIZÁLÁS NÉLKÜL Az amerikai tervezés —amit általában nem tartanak valódi tervezésnek— azért tért el például a francia gyakorlattól, mert nem alakitott ki központosított tudományos szervezeteket. Franciaországban az volt a tudománytervezés elsődleges motivuma , hogy biztositsák a hatóságok és a kormány hatalmát, s a központosított bürokratikus tudomány szervezet valósitsa meg az igen általánosan körülirt célkitűzéseket. Az 1940-es és I95O—

es évek amerikai gyakorlata tulajdonképpen az OECD tanulmány elképzeléseinek megfelelő átfogó tudományos-technikai tervezés volt, ha a centralizált bürokratikus adminisztráció hiánya miatt ezt nem is ismerik el sokan. Ha szigorúan elkülönitjük a tervezést, amelynek célja az önállóan megvalósítandó célok kijelölése, a centralizált bürokratikus tervezéstől, akkor nyilvánvaló, hogy a háború utáni brit és francia tervezési gyakorlat fejletlenebb fokon állt az amerikainál. Ezekben az országokban ugyanis a kormány vállalta, hogy koordinálja az általános megfogalmazású célok elérését szolgáló tevékenységeket, s támogassa a tudomány fejlesztését, a felsőoktatást. 6/ BUSH,V.: Science. The endless frontier. /Tudomány. A végtelen határ./ Washington,D.C., 194-5, U.S. Government Printing Office. IX,134 p. 7/ BUSH.V.: i.m. VII.p. 8/ A kormány és a tudomány viszonyáról ld. még PRICE,D.K.: Government and science. /Kormány és tudomány./ New York, 1954,New York Univ.Pr. 203 P32 /