Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

3-4. szám - Szemle

gelyében a tudománynak társadalmi intézményként -és társadalmi hatóerőként való vizsgálata áll. Ennyiben tulajdonképpen a tudományszociológia legtágabb értelemben vett vizsgálati területét öleli fel, ámde az eddigi tudományszociológiai kutatást meghaladó sokoldalúsággal . Ennek az ismer

et—komplexumnak a megjelölésére általánosan elfogadott nevet még nem sikerült ugyan találni, de körvonalai egyre világosabban kirajzolódnak. J.D.

Bernai annakidején "science of science"-nek, vagyis a tudomány tudományának nevezte, s ez az elnevezés valamennyire el is terjedt.

1/ A "tudományok tudománya" név talán nem is lenne alkalmatlan, ha nem volna olyan mellékzöngéje, mintha valamiféle felsőbbrendű, az összes tudományok fölébe helyezett "szuper—tudomány" megjelölésére szolgálna, amiről persze szó sincs. A Szovjetunióban ujabban mindinkább a "naukovedenie", azaz tud omány— tan kifejezést használják, s az ennek megfelelő tükörszók ma már több szocialista ország tudományos nyelvében megtalálhatók. /Például lengyelül: "naukoznawstwo"./ Mi is a továbbiakban "tudománytan"—ról fogunk beszélni, anélkül, hogy ezen a szóhasználaton olyasvalamit is értenénk, mintha a különféle tudománytani vizsgálódások eredményei máris valamiféle következetes, minden ízében összefüggő tudományos "tan"—ná állottak volna össze. Ez a magyar műszó mindenesetre alkalmasnak látszik arra, hogy a különböző ide— idegen nyelvekben elterjedt —részben kérészéletű, részben már többé—kevésbé meggyökeresedett— hasonló értelmű kifejezéseket egységesen ezzel adjuk vissza. Gondolunk itt például a már emlite'tt "naukovedenie"—n és "naukoznawstwo"—n kivül a francia "Scientologie"—

га, a német "Wissenschaftsforschung"-ra, a holland "wetenschapskunde"— ra stb. Mellesleg már az a tény, hogy ilyen sok nyelvben igyekeztek megfelelő műszót találni a szóban forgó ismeretkomplexum megnevezésére, arra mutat, hogy a tudománytan immár bizonyos mérvű nemzetközi elismertségre tett szert. Az angolszász nyelvterületen ujabban mindinkább tért hódit a kissé hosszú, de azért a dolog lényegére tapintó "social studies of science" gyűjtőnév. Ennek magyar forditása talán "társadalmi-tudománytani vizsgálódások", vagy valami hasonló lehetne. Ezt a nevet viseli a legismertebb nemzetközi tudománytani folyóiratok egyike, a most már VII.évfolyamában megjelenő Social Studies of Scienc e

2/, s ez a kifejezés szerepel a nemrégiben megalakult tudománytani társaság, a Society for Social Studies of Science nevében is, amelyről a továbbiakban még szó lesz. Ezt a társaságot egyébként elnevezésének hosszúságára és az elnevezésében szereplő négy S—kezdőbetűre való tekintettel a nemzetközi tudományos életben leginkább csak, mint "A-S"—t emlegetik — olyannyira, hogy most már ez lett a hivatalos szignója is. Igen sokan vallják azonban azt a nézetet is, hogy a "tudománytan" fogalmának bevezetésére tulajdonképpen nincs szükség, mert a tudományszociológia, ha megfelelően értelmezi és tölti be funkcióját, a tudománytörténet közremüködé1/ Nálunk az MTESZ keretében működik a "Tudományok Tudománya Kör", amelyet az elhunyt Korach Mór akadémikus alapított, akit személyes kapcsolat is fűzött Bernalhoz és tudományos társaságához. 2/ Social Studies of Science - An international Review of Research in the Social Dimensions of Science and Technology. — E negyedévi folyóiratot egy nagy nemzetközi szerkesztőtanács irányitja, amelynek élén David O.Edge és Roy M. MacLeod, az edinbourghi ill. sussexi egyetem tudománytani intézetének vezetői állnak. A szocialista országok részéről G.M.Dobrov professzor, a szovjet tudománytani kutatások egyik vezető alakja vesz részt a szerkesztőtanács munkájában. A folyóiratot az angol-amerikai Sage Publications kiadóvállalat adja ki, s kezdetben "Science Studies" néven jelent meg. 317