Tudományszervezési Tájékoztató, 1977
1. szám - Bibliográfia
lődéséről kialakult nézetek filozófiai kérdéseit tárgyalja történelmi visszatekintéssel. Az információelmélet fejlődésének nagy előmozditója a kibernetika fejlesztése volt, ekkor jött létre az információ szemantikai és pragmatikus elmélete . A szerző kutatja az információ természetének adekvát értelmezését; többféle megközelítés indokolt. Az információ filozófiai szemléletének egyik alapkérdése az objektivitás, ami ugyanakkor az adott tudományos diszciplína alapja is. A munka nemcsak az élő természetben, illetve a társadalmi közegben lezajló információs lehetőségeket, hanem az élettelen természetben meglevő információ-kommunikáció lehetőségeit is kutatja. Részletesen vizsgálja a kibernetika és az információ fogalmi kapcsolatát. A könyv számos problematikus kérdést vet föl, s ezekre is kielégítő —sokoldalról megközelített, az információ határterületeinek problémáival is foglalkozó— választ keres. A szerző kiemelten foglalkozik a szubjektum-objektum kapcsolat tisztázásával az információ területén, valamint az információs válsággal és a prognóziskészítés kérdéseivel. Végezetül taglalja az információ fajtáit, funkcióit a tudomány-termelés rendszerben. VORONCOV,G.A.: Burzsuaznaja nauka na szluzsbe politiki. Moszkva,1975, Mezsd.Otn. 184 p. A burzsoá tudomány a politika szolgálatában. m A A könyv elemzi a polgári politikai tudomány elméleti és metodológiai átorientálásának lényegét és formáit, valamint alkalmazkodását a jelenlegi körülményekhez. A legfrisebb publikációk alapján részletesen tanulmányozza a polgári társadalomtudomány kutatói apparátusát, amelyben a hagyományos módszerek összefonódnak az elektronikus számitógép felhasználásán alapuló módszerekkel, a mennyiségi elemzéssel és a különböző modellezési módszerekkel. 94
