Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

5. szám - Figyelő

zett kollektívákban végzett munka "belépési" és "kilépési" feltételeinek professziográfiai szempontjai. A kutatómunkát végzőkkel szemben támasztott szokásos követelmények: a képzettség foka, a kutatómunkában eltöltött évek száma, egyéni adottságok. Az alkotóképesség ezektől a feltételektől azonban csak igen kis mértékben függ. Ezért helyesebb lenne az alkotó foglalkozások kvalifikációs küszöbéről beszélni. Ugyancsak a professziográfia vezette be a foglalkozási mobilitás szintjének fogalmát. Ezen elsősorban a kutatók önképzésével szemben támasztott követelményeket kell érteni. A kutatási feladatok különböző szintűek lehetnek, és ez természetesen meghatározza a képzettséggel és ismeretekkel szemben támasztott követelményeket. Három szint létezik. 1. A gyakorlattal való közvetlen kapcsolat. Feladat: a technika tökéletesítése, a munka produktivitásának emelése. Követelmények: a szakembernek ismernie kell szakmája helyzetét, a tudományos ismeretek alkalmazásának módjait, realizálási tapasztalatokkal' kell rendelkeznie . 2. Az irányitás magasabb szintje, ahol az ágazat fő fejlődési irányvonalai körvonalazódnak. Feladat: strukturális változtatások a termelési programokban, a társadalmi munka szervezésében. Követelmény: a szakembernek az uj megoldások egész tárházával kell rendelkezni. 3. Az irányitás legmagasabb szintje, ahol a tudomány és technika céljai, általános irányvonalai alakulnak ki. Feladat: a tudományos és technikai ismeretek effektiv társadalmi felhasználásának komplex problémáira vonatkozó megoldások. Követelmény: a kutató nem lehet csak szakember, tul kell lépnie szakmája határain. Professziográfiai szempontból a kutatók alkotói fejlődésében három állomást lehet megállapitani, amelyek részben összefüggnek az előbb vázolt három szinttel. 1. az alapvető alkotóképesség megszerzése; 2. magasabb szintű alkotóképesség; 3» legmagasabb szintű alkotóképesség. V о — DOLEZEL.V.: Profesiografie tvurci prace ve vede, vyzkumu a vyvo3i a její vyznam pro rídící práci. /А tudomány, a kutatás és a fejlesztés területén végzett alkotómunka professziográfiája és ennek a jelentősége a vezetők szemszögéből./ = Predpoklady Rozvoje, Vedy a techniky /Praha/,1976.8.no. 5-19.p. D.Zs. Az USA szövetségi K+F ráforditásai 1977-ben és 1978-ban Az Egyesült Államok szövetségi K+F költségvetése 1978-ban eléri a 26,3 milliárd dollárt, ami 8 %-os növekedést jelent az 1977» évivel szemben. Ezen öszszeg nem tartalmazza a K+F berendezések ráfordításait. Az Energia K+F Hivatal /Energy Research and Development Agency = ERDA/ könyvelheti el a legnagyobb költségvetésnövelést 13 %-kal, ezt követi a Honvédelmi Minisztérium és az Országos Tudományos Alapitvány /NSF/ 11 %-kal; az Egészség-, -Oktatásügyi és Népjóléti Minisztérium és a NASA 2 %-kal, illetve 1 %-kal. Alapkutatásra 3 milliárd dollárt irányoztak elő, ami 9»2 %-os növekedést jelent az 1977« évi költségvetéssel szemben. Előtérbe fog kerülni a földrengéskutatás, a jogkutatás és a mezőgazdasági kutatások. Áz NSF többet fog költeni modern tudományos berendezések és felszerelések vásárlására illetve a régiek felujitására. Az Egyesült Államok összes K+F ráforditásai - nemcsak a szövetségiek - a Batte lie Columbus Laboratóriumok előrejelzése szerint 1977-ben elérik a 4 0 milliárd dollárt. Az egész világ K+F ráforditásait 76 milliárd dollárra teszik. Az NSF becslése szerint viszont az ország K+F kiadásai 42-43 milliárd dollár között fognak mozogni, ami a tavalyi 38 milliárd dollárral szemben 4,5 milliárd dolláros emelkedést /12,5 %/ jelent. Az infláció miatt azonban a növekedés csak 4—5 %-os lesz. 1977-ben az összes K+F ráfordításokból a szövetségi kormány 53 %-ot, az ipar 43 %ot fedez, s 4 % származik más forrásokból. A pénzalapokat a következőképpen 604