Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Szemle

feszítéseket tesznek. Az úgynevezett vegyes szektor pedig, ahol a kutatási alapok mindenegyes országban néhány területre koncentrálódnak /atomkutatás, űrkutatás, elektronika/, és a kutatások zömmel az ipar területét érintik, az ipar ke­retein belül folynak, a kutatásokat azonban az állam finanszírozza, "ugyancsak nem zárható ki a koordinációs tevékenység kereteiből" — állapítja meg a csoport javas­latainak összefoglalója. IV. MUNKACSOPORT: ÚJÍTÁSI POLITIKA "Az ujitási folyamat fő tényezői az iparvállalatok,de a megfelelő gazdasági lég­kör megteremtése az egyes országok feladata" — állapítja meg a beszámoló. A Közösség szintjén jelenleg az újítások előrehaladását a közös iparpolitika hiánya gátolja, ami különösképpen "az átfogó ipari K+F programok kialakításában és előbbrevitelében jelent jelentős hátrányt". Az újítások létrejöttét elősegitő gazda­sági légkör kialakításához a Közösség is jelentős mértékben hozzájárulhat, például hosszutávu ipari kutatás-fejlesztési kooperáció támogatásával /elsősorban az olyan kutatási programokban, mint az űrkutatás és a napenergia kutatása/, azoknak a piacok­nak a feltárásával és hozzáférhetőbbé tételével, amelyeken az állami szervezetek a technológia fő vásárlói, továbbá azáltal, hogy a kis- és középvállalatokat hozzásegí­ti a kidolgozott műszaki újítások megszerzéséhez. Ez a munkacsoport —akárcsak a II. Munkacsoport— szintén javasolja Ipari Kon­zultációs Bizottság létrehozását, amely a Közösség K+F politikája fő irányvonalainak kialakítását segitené elő. Általános az a vélemény, hogy a tagállamok és a Közösség hosszutávu célkitűzé­sei között sok a fölösleges, a hatékonyságot csökkentő egyezés és átfedés. Ez a prob­léma csak az együttműködés fokozása révén oldható meg, jóllehet bármely ország ipari kutatási politikájának sikere szempontjából alapvető fontosságú, hogy fő célkitűzései megegyezzenek egy megalapozott, átfogó európai iparpolitikával. V. MUNKACSOPORT: AZ EREDMÉNYEK SZÉLES KÖRŰ HASZNOSÍTÁSA A csoport javaslatot tett "a K+F eredményeire vonatkozó közvetlenül és szelek­tíven hozzáférhető EGK információrendszer" felállítására, amely az országos informá­ciórendszereken és a különböző szervezetek között már fennálló kapcsolatokon alapul­na. A csoport további javaslata a Közös Kutatási Központ /Joint Research Centre ­JRC/ működésére vonatkozott, amely —a csoport véleménye szerint— nagyobb részt vál­lalhatna saját találmányai gyakorlati hasznosításában. Olyan szakértői csoport létrehozását is szükségesnek tartják, amely szoros kap­csolatot tartana fenn a JRC tudósaival és a szerződő felekkel, és a tagállamok egyes szervezeteit használná fel a tudományos eredmények széles körű hasznosítására. HOSSZÚ MÉG AZ UT A szimpózium valamennyi résztvevőjének véleménye megegyezett abban a tekintet­ben, hogy hosszú utat kell még megtenni a gyakorlatban alkalmazható tényleges, átfogó, nyugat-európai tudománypolitika kiala­kításáig. Ugyanakkor a specifikus intézményi megvalósításra vonatkozó javaslatok szá­ma elenyészően kevés volt. Noha a javaslatok között legnagyobb súllyal a koor­dináció kérdése szerepelt, a javaslatok kialakítása során a koordináció ki­alakításának módjaira nem fordítottak kellő figyelmet, pedig sok nyugat-európai in­tézményben már ma is jónéhány tudományos orientációjú testület működik, amely alkal­mas lehet e kérdés megoldására. A CERD-en kivül talán a CREST, a Tudományos és Tech­nikai Kutatási Bizottság a legkiemelkedőbb ezek közül. 58

Next

/
Thumbnails
Contents