Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Szemle

DGRST—nek, amely elemzi azokat és jelentésben foglal állást. A több fórumon keresztülmenő jelentés a minisztertanács elé kerül, végül a parlament szavazza meg a költségvetést. A kutatások túlnyomó többségét az állami költségvetésből finanszírozzák, de az állami és magánvállalatok is finanszírozhatnak kutatásokat saját laboratórium létesítésével vagy szerződéskötések révén. A terv kimunkálása és a költségvetés megtervezése biztositja az összefüggő kutatási politikát. A kutatási hitelek nagy része az illetékes minisztériumok döntési hatáskörébe tartozik. A minisztériumok kutatási politikáit összekapcsolják a minisztériumok és a kutatási központok között kialakult megegyező vonatkozások. CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK FINANSZÍROZÁS A tudománypolitika eszközei közül a "tudományos termelés" szempontjából a finanszírozás áll az első helyen. Elemzése nagy kutatáspolitikai körültekintést igényel. Az V.Tervidőszak alatt /1966-1970/ a tudománypolitika anyagi eszközei szétosztásának elvi kérdéseire még kevés gondot fordítottak. Ebben az időben a tudománypolitikát az alapkutatások politikájával azonosították. A VI.Terv /1971-1975/ azonban már világosan tükrözi a társadalom- és humán tudományok jelentőségének növekedését. A társadalomés humán tudományok területén a kutatás elsősorban a felsőoktatási szektorban folyik, az állami és vállalati szektor e tudományok szempontjából kevésbé jelentős. A VI.Tervben jelentősen támogatott társadalom- és humán tudományok elsősorban a szerződéses kutatások által erősödtek. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A humán és társadalomtudományok területén erősen megnövekedett a beiratkozó egyetemi hallgatók létszáma. Az ötvenes évektől 1966/1967-ig 662 %-ra növekedett a társadalomtudományi doktorátussal rendelkezők száma. Mindenki lehetőséget kap kvalifikáció szerzésére, továbbképzésre, pályaváltoztatásra. A francia tudománypolitika régi vitás kérdése a kutatók csekély mobilitása. A tudománypolitika egyik legfontosabb célja a mobilitás növelése. A jelenlegi helyzetben —amikor igen nagy a konkurrencia a státussal rendelkező kutatók között és az újonnan létrehozott státusok száma csökken—, természetes, hogy a kutató nem vállalja az esetleges helyváltoztatással járó bizonytalanságot. így a mobilitás a kutatók többsége számára a létbizonytalanságot magában foglaló fenyegetéssé vált, A nagyobb arányú mobilitás feltételeinek biztositása a francia társadalom egyik legsürgősebben megoldandó problémája. SZERZŐDÉS POLITIKA A IV.Terv óta a szerződések a tudománypolitika igen fontos eszközét jelentik. A VI.Tervben elfogadott határozat óta a társadalom- és humán tudomány ok területén a tudománypolitika privilegizált eszköze a rövidtávú kutatási szerződés lett. Ezt a politikát támogatja a finanszírozás is, prioritást biztosítva az ilyen tipusu kutatásoknak. A szerződésekre épülő kutatás nemcsak a kutatási orientációnak, hanem a nagy kutatási szervezetek által történő finanszírozásnak is fontos eszköze lehet. A szerződéses politika alapvető célja a kutatások tematikus orientál ásának megteremtése volt. A legjelentősebb kutatások a "gazdaságitársadalmi fejlődés" és az "urbanizáció" területén folytak. Interdiszcip1 i n á r i s kutatások által feltárandó területek közé tartoznak a következő témák: a pénzügyi politika és a bankok stratégiai szerepe; a multinacionális cégek politikája; az egészségügy, elsősorban a munkaviszonyokra vonatkozó problémák; a különböző társadalmi osztályok kulturális tevékenysége. 35