Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Bibliográfia

Az ICSU tudományos tevékenységéről szakositott előadásokon számoltak be a különböző tudományágak kutatási vezetői. Határozatot fogadtak el a tudósok külföldi tanulmányútjainak megkönnyítéséről és támogatásáról. Ad hoc üléseken tárgyalták meg a fejlődő országok helyzetét, tudományos életük fejlesztési lehetőségeit és a tudományos kutatás szerepét problémáik megoldásában. A tudományos kutatás prioritásait is megvitatták, s az emberiség jövője szempontjából a következő területeket Ítélték kiemelkedő fontosságúnak: mezőgazdaság, ezen belül a fogyasztásra alkalmas növények és állatok készletének bővítése, fejlesztése; a nitrogén biológiai rögzítése; a megujuló tengeri erőforrások maximális hasznosítása és megőrzése; nem szennyező iparok fejlesztése; természetes energiaforrások felhasználása . A közgyűlésen abban is megállapodtak, hogy az ICSU 16. közgyűlését 1976. októberben Washingtonban tartják meg. JAMISON ,A. - ELZINGA, A.: Science, its theory and practice. An introduction for doctoral students. = Social Stud.

Sei. 1975.5.no. 223234.p. A tudomány elmélete és gyakorlata. MTA A Lundi Egyetem Kutatáspolitikai Programja és a Göteborgi Egyetem Tudományelméleti Intézete évek óta tanfolyamokat tart a kutatási folyamatokról. A lundi tanfolyamok elsősorban a kutatás gyakorlatával, a göteborgiak pedig elméletével foglalkoznak. 1973-ban a két intézmény elhatározta, hogy közös programot indit doktori tanulmányok végzésére, melyben a gyakorlati és elméleti rész jobban kapcsolódik. A tervek szerint a tanfolyamot mind az érdekelt svéd, mind a külföldi intézmények hallgatói illetve tagjai látogathatják. Anyagi alapját az intézmények közötti szerződések teremtik meg. Az előadások négy téma köré csoportosulnak: a tudomány mint intézmény, tudománymódszertan, tudományelmélet, tudomány és társadalom. Az előzetes terv részletesen felsorolja a tananyag- és oktatási követelményeket, közli a tanfolyamok témáját, tervezett óraszámát, a kötelező olvasmányok listáját. /KOSZOLAPO

V/ KOSOLAPOV ,V.V. /SCSERBAN'J SCERBAN.A.N. : Die Optimierung der wissenschaftlichen Forschung. Berlin,

1975,Akademie Verl. 367 p. A tudományos kutatás optimálása. MTA A tudományelméleti kutatások legfontosabb célkitűzése a tudományos kutatás hatékonyságának fokozása. A tudományos kutatás igen költségigényes tevékenység, s az eredmények felhasználásából származó ha s z о n általában elmarad a beruházási költség mögött. Az Egyesült Államokban például a hatvanas években harmincszor annyit költöttek tudományos tevékenységre, mint a harmincas években, de a szabadalmaztatható találmányok száma ugyanebben az Időszakban 45 OOO-ről mindössze 46 ООО-re nőtt. Hasonló jelenséget figyeltek meg a Szovjetunióban is: I95O és I965 között két-két és félszeresével nőttek a tudományos kiadások, s ugyanakkor csökkent a kandidátusi, doktori címért sikeresen vizsgázók száma, felére csökkent az ezer tudósra jutó publikációk száma, 20 jS-kal csökkent a bejelentett találmányok száma. A tudományos tevékenység optimálása csakis komplex vizsgálat és tanulmányok eredménye lehet; figyelembe kell venni a tudományelmélet, a szociológia, a szervezéselmélet, az információ-logika, a rendszerelmélet, a kibernetika eredményeit és módszereit. A két szovjet szerző először a tudományos-műszaki forradalmat jellemzi, majd a tudományos tevékenység vezetésével, a kollektiv tudományos munkával, a tudomány hatékony felhasználásával, az intellektuális kommunikáció optimálásával, s a tudományos kutatómunka gépesítésének és automatizálásának lehetőségeivel foglalkozik. A könyvet 214 tételes irodalomjegyzék, név- és tárgymutató egésziti ki. 100