Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Figyelő

6. Nemzetközi együttmüköd és . Növelni kell a kétoldalú és sokoldalú nemzetközi tudományos és műszaki együttműködést, kü­lönösen nagy súlyt kell helyezni a tag­országok közötti interdisz­ciplináris kutatásokra. A tu­domány és technika az alapvető fontossá­gú természetes erőforrások kiaknázására irányuló politika kialakításában kettős szerepet játszhat: elősegítheti a rend­szer megértését a maga teljes komplexitá­sában, megmutatva a kölcsönhatásokat és tisztázva a problémák természetét', s esz­közként szolgálhat specifikus célkitűzé­sek felvetéséhez. Eddig kevés kutatás irányult a világ összes erőforrásainak feltárására, s az átfogó világpolitika kialakításához erőteljes interdiszcipli­náris kutatásokra lenne szükség. Miután összegyűjtötték a szükséges ismeretanya­got , meg kell teremte­ni a kapcsolatot a tudósok és a döntés­hozók között. Az erőforráspolitikának hosszutávu, előretekintő elemzésre kell támaszkodnia, mely nemcsak a tudományos és műszaki, ha­nem a politikai és gazdasági, társadalmi alternatívákat is figyelembe veszi. Mind­eddig csak néhány magánintézet és több hatalmas, multinacionális vállalat fog­lalkozott ilyen jellegű előrejelzéssel. Bár hasznos munkát végeztek, nem helyet­tesithetik a kormányszintű távlati ter­vezést, mert még a legnagyobb vállala­tok sem rendelkeznek az összes erőforrá­sokkal, s főként nem képviselik az or­szágos érdekeket. Az energiaválság rávilágított arra, hogy az energiaforrások területén szük­ségszerű a K+F tevékenység felgyorsítása. A hatvanas évek folyamán a nukleáris ener­giakutatások voltak a legintenzívebbek, részben honvédelmi, részben presztízs okokból, de semmi esetre sem az energia­problémák miatt. A polgári szektor nukle­áris kutatásának üteme 196? óta még le is lassult az alacsony olajárak miatt. Sok helyen a szénkutató központok már csak "műemlékek" maradtak. A nap- és geotermi­kus energiakutatások minimális támogatást kaptak, s nem is vették őket nagyon komo­lyan. Az energiaválság nyomán nyilvánva­lóvá vált, hogy nem lehet csupán egyetlen energiaforrásra támaszkodni, és a források konzerválására is törekedni kell. Az erőforrástechnikák alkalmazásá­hoz egyre inkább szükséges a közvélemény jóváhagyása, ezért megfelelő szinten informálni kell a nagyközönsé'get azuj tudo­mányos és műszaki eredményekről. A kor­mány- és ipari intézmények nem mindig al­kalmasak erre, mert általában érdekük fű­ződik egy-egy technológia bevezetéséhez. Olyan tudományos és műszaki szakértelem­mel rendelkező központokra lenne szükség, melyek elfogulatlan véleményt tudnak nyil­vánítani. Ilyen például az Egyesült Álla­mokban az Országos Tudományos Akadémia; nem biztos azonban, hogy a jövőben is eleget képes tenni a növekvő követelmé­nyeknek. Felmerülhet, hogy e funkciót át­veszik az egyetemek, melyek a szükséges szakemberekkel és autonómiá­val rendelkeznek, de az sem kizárt, hogy e célra külön intézményeket fognak felál­lítani . A tudomány és a haladás kapcsolatá­ról való nézeteket újra kell értékelni — erre figyelmeztetnek a tudományos és mű­szaki eredmények alkalmazásának káros ol­dalai. Elkerülésük érdekében olyan rend­szert kell létesíteni, mely megteremti a megelőző műszaki értékelési tevékenységet. Olyan "riasztó rendszert" kell kidolgoz­ni, mely már a kutatási stádiumban figyel­meztet a várható eredmények természetére. — Science and technology in the management of complex problems. /А tudomány és technika szerepe a komplex problémák megoldásában./ = The OECD Observer /Paris/,1975.76. no. 23-29. p. M a Tudománypolitikai vi­ták Lengyelországban A lengyel tudósok kedvező légkör­ben folytathatják tudományos tevékenysé­güket; tudományos fejlődésük feltételei minden eddiginél kedvezőbbek. Ugyanakkor kitartóan keresik azokat az utakat és mó­dokat, amelyek a lengyel tudománypolitika további tökéletesítését, hatékonyságának növekedését eredményezik. Az állam támogatja mind az alap-,' mind az alkalmazott kutatásokat; ennek során szem előtt tartja a tudomány elé kitűzött célok prioritási sorrendjét; és

Next

/
Thumbnails
Contents