Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Figyelő

kémikus-tudósokon próbálta ki, hetvenes létszámú csoportot állitott össze, melynek tagjai egyetemi, ipari, kormányzati és nem-kereskedelmi szervek képviselői voltak. Ezután 199 kémikust kért fel, hogy nevezze meg területének kimagasló vegyész-tudósait. Azokat a tudósokat, akiknek a neve ötször vagy ennél többször fordult elő, az "elithez" sorolta. A hetvenes csoportból 13 volt ilyen, a többi 57 nem tartozott az elithez. Ugyanebben a két csoportban meggyőződött arról is, hogy kilenc kritérium esetében az "elit" vezet, és csak a negyediknél van hátrányban. Nincs helye a kétségnek, a skála működik. Ezután, ha valakinek kedve szottyan megtudni, ki tartozik a "kiválasztottakhoz", nem kell hosszadalmas vizsgálatokat végeznie, elegendő, ha a skálán hozzávetőlegesen megállapitja a pontszámot. Egyszerű és biztos. — PAVLOV,A.: Mif о naucsnoj élite. /А tudományos elit mitosza./ = Literaturnaja Gazeta /Moszkva/, 1975.25.no. 13.P. M>Zs

< Milyenek s о к ? tudóAz emberek nagyjából tudják, mi is a tudomány és milyenek a tudósok, mégis erősen tartják magukat egyes sztereotip elképzelések. Beszélnek az "emberiség fehérköpenyes, körülcsodált megmentőjéről", a "bogaras professzorról", a "gonosz feltalálóról", az "átlagos képességű tudósról", aki éppen olyan elesett, mint bárki más. Ezeknek a közvéleményben forgalomban levő sztereotipiáknak közelebbi vizsgálatára Philip Hills és Michael Shallis 1975.május 8-án közzétettek a New Society-ben és a New Scientist-ben egy kérdőivet. A beérkező 1 559 válasz betekintést nyújt arról, h о g y a n élnek a tudósok az emberek képzeletében. Összesen 1 228 New Scientist és 331 New Society kérdőivet töltöttek ki. 1 041-et férfiak, 4l3-at nők küldtek be, 105 válaszoló nem jelölte meg nemét. 991 válaszoló természettudós és természettudományos egyetemi hallgató volt, vagy olyan, aki természettudományos területen dolgozott. A fennmaradt 568 válaszolót, beleértve a társadalomtudósokat és hallgatóikat, nem sorolták a "tudósok" közé. Ezzel az önkényes kategorizálással sokan nem értettek egyet. Sok szociológus ugyanis éppannyira tudósnak tartja magát, mint a fizikusok és a vegyészek. Kiderült, hogy az összes válaszolók többsége —függetlenül nemtől, kortól, foglalkozástól és iskolai végzettségtől— a tudósokat körültekintő , nyugodt, realista és ateista embereknek tekinti. De éles eltérés mutatkozott a tudósoknak magukról és a nem tudósoknak róluk alkotott képe között. Akik nem tudósok, a tudósokat elérhetetlen, visszahúzódó, zárkózott és konvencionális embereknek tartják. Ugy vélik, hogy a tudósok érdeklődési köre szük, ők maguk pedig meglehetősen népszerűtlenek. A tudósok viszont önmagukat könnyen megközelithető, társasági, nyilt és konvenció nélküli személyeknek tartják; érdeklődési körük tág, ők maguk pedig népszerűek. A tudósok és a laikusok általában ellentétes nézeteket vallottak a következő állitásról: "A legtöbb tudós hajlamos arra, hogy az embereket statisztikai számként kezelje". A tudósok tagadták ezt, a nem tudósok igaznak tartották. Az erkölcsi felelősség kérdésében a tudósok általában megegyeztek abban., hogy "beszüntetnék munkájukat, ha tudnák, hogy kárt okoz". A laikusok ezzel szemben szkeptikusak voltak; és a legtöbb nem hitt ennek az állitásnak. A kérdőiv egy befejezetlen mondattal indult, melyet a válaszolóknak kellett kiegészíteniük, s ez változatosabb vélemények kifejtésére adott lehetőséget, E kérdés megválaszolásakor a leggyakoribb tudós- tulajdonság az intelligencia volt. A kérdés igy hangzott: "Amikor azt hallom, hogy tudós, azt gondolom...". Legtöbbször igy válaszoltak rá: "Nagyon intelligens, praktikus és logikus ember, általában egy kicsit excentrikus." A másik tipikus válasz az volt, hogy "jólképzett személy, aki odaadóan dolgozik választott pályáján". A megközelíthetetlenséget főleg a laikus csoport hangsúlyozta. Többször igy fogalmazták meg: a tudós 73