Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

JAPÁN TECHNIKA-IMPORTJA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL A külföldi —elsősorban amerikai— technika gazdasági növekedést gyorsitó hatását legmeggyőzőbben Japán példázza. Mintegy száz évvel ezelőtt kezdtek hozzá a japán ipar modernizálásához, főleg külföldi műszaki ismeretek segítségével. A technika-import igazi fellendülése azonban csak a II.világháború után következett be. A kormány politikája a technika importját minden lehetséges eszközzel elősegítette. A japán K+F intézmények fő tevékenységévé vált az importált technika adaptálása, továbbfejlesztése és más területekre való kiterjesztése. Ezzel a K+F politikával érték el, hogy végeredményben nemcsak lemásolták az amerikai technikát, hanem azt alkalmazva és továbbfejlesztve biztosították a sikeres újítások megvalósítását. Jelentős támogatást adott ehhez a K+F kiadások nagyarányú növelése. Különösen látványos a fejlődés üteme az Egyesült Államokhoz viszonyítva. 1964-1971 között Japánban a K+F kiadások aránya a BNT-ben /bruttó nemzeti termék/ 32 százalékkal növekedett, mig az Egyesült Államok esetében ugyanebben az időszakban 14 százalékkal csökkent. Előnyösnek mondható az is, hogy a japán kormány által finanszírozott K+F tevékenység 75 százaléka "civil" iparágakhoz kapcsolódott, szemben az Egyesült Államok 15 százalékos részarányával, hiszen a hatvanas évek közepéig a katonai- és űrkutatási kiadások élveztek elsőbbséget. Az elmúlt évtizedben megváltozott az amerikai K+F, s ezen belül a műszaki fejlesztés. Az ipari K+F kormánytámogatása erőteljesen csökkent, elsősorban az űrkutatási kiadások fékezése következtében. Egyidejűleg növekedett a polgári célú kutatások támogatása és az ipar K+F célokra fordított kiadásainak összege. A nagyobb erőfeszítések eredményeként 1969-1974 között a polgári célú K+F kiadások évente átlagosan 9,1 százalékkal növekedtek. A továbblépés érdekében az NSF /National Science Foundation - Országos Tudományos Alapítvány/ kezdeményezésére és irányításával további ösztönzők kialakítására törekednek. KÜLFÖLDI TECHNIKA MINT ERŐFORRÁS Természetesen a japán tapasztalatok közvetlenül nem alkalmazhatók az Egyesült Áll amok gazdaságára az eltérő politikai, gazdasági és társadalmi erők által kialakított különböző nemzeti célkitűzések következtében. A technika import egyre fokozottabb szükségszerűsége ellenére viszonylag csekély az érdeklődés a külföldi műszaki ismeretek hasznosítása iránt az Egyesült Államokban, noha több esetben beigazolódott a külföldi technika átvételének előnyössége /például az angol sugárhajtású repülőgépmotorok esetében/. A műszaki fejlesztési együttműködés pedig nemcsak a műszaki ujitások arányát növelné, de hasznos lenne az Egyesült Államok külkapcsolatai szempontjából is. A külföldi technika beszerzése ellen ható tényezők közül különösen jelentős az a vélemény, mely szerint a licenciák, szabadalmak, gyártási jogok stb. vásárlása csak tovább rontja az amúgy is negativ fizetési mérleget. Látszólag sok igazság van ebben a nézetben, különösen akkor, ha csak a közvetlenül jelentkező hatást nézzük. A kérdés komplexebb vizsgálatából azonban kitűnik, hogy a technika import közvetett hatása végeredményben kompenzálja az emiitett kiadásokat. Egyszerűen kimutatható előnyt jelent azoknak a K+F beruházásoknak a megtakarítása, amelyek egyébként szükségesek lennének az adott technológia önálló kifejlesztéséhez. További előnyt jelent az, hogy a rendszerint szűkös K+F erőforrások rugalmasabban oszthatók el, s ezáltal olyan K+F programok alakithatók ki, amelyek megfelelően kiegészitik a külföldi technikát. Különösen fontos szempont ez az Egyesült Államok esetében napjainkban, mivel az összes K+F kiadások részesedése a BNT-ből jelentősen csökkent /1964— ben 3 százalék, 1974—ben 2,3 százalék/. A megvásárolt külföldi technika továbbfejlesztése, adaptálása révén viszonylag rövid idő alatt jelentősen növekedhetne az amerikai vállalatok versenyképessége a világpiacon, s ez megfelelően ellensúlyozná az import /licencia dijak,szabadalmi dijak stb./ költségeit. 69