Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

NAGY-BRITANNIA GAZDASÁGI HELYZETE A K+F-ről nem beszélhetünk anélkül, hogy ne érintenénk a gazdaság különböző szektorainak jelentőségét. A 2.ábra egy körcikkekre és szeletekre osztott diagram segítségével mutatja be az angol gazdaság szerkezetét a fő összetevők szerint /1970-es árakon/. 2.ábra A különböző szektorok teljes nettó termelésének relativ fontossága 1950-ben, 1960-ban és 1970-ben. /А bruttó hazai termék összehasonlítása 1970-es árakon/ Fr-I-"

! Mezőgazdaság, erdészet és halászat I Bányászat Gyáripar Épitőipar Kereskedelem Ш Közigazgatás és honvédelem m.M'

i Gáz, elektromosság és viz Egyéb /bankok, hirdetés, szakmai I I és tudományos szolgáltatás, szórakoztató ipar stb./ |".v-v.j Szállítás és közlekedés A termelés közel 30 %-át a gyáripar állitja elő /a köztudatban ez szerepel a tulajdonképpeni "ipar"-ként/. Jelentős hányad /10 %/ jut a szállításnak és közlekedésnek. Széles az "egyebek" cimszó alá sorolt szolgáltatások köre, amely jelentős mértékű növekedést mutat az utóbbi két évtizedben, szemben a gyáripar ugyanez időszak alatt bekövetkezett részesedés csökkenésével. Mig az "egyéb" jelölésű nagy szektor kevéssé'reagál az uj technika kihivására, a néhány kis szektorban bekövetkezett nagy műszaki "lépés" hatása a gazdaságra alig mutatható ki. A gyáriparon belül a következőket láthatjuk: A gépipar jelentősége majdnem megegyezik az élelmiszer-, ital- és dohányiparéval, szintén fontosak a textiliák, a bőr és a ruhanemű. Gyors növekedést mutat a vegyipar. A hajóépités, elektronikai és repülőgépipar —bár fontosak— kis hányadát teszik a teljes gazdaságnak. Ha igaz, hogy a technika alkalmazásával növelhető az ipar eredményessége, ennek az összes iparágban éreztetnie kell a hatását. Az erőforrások egy-egy szűk területre 51