Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

A BERENDEZÉS-KIDOLGOZÓ MUNKÁVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSA Mint az előzőekben arra már utaltunk, az Intézet az 1960-as évek végén kapcsolódott be a számítástechnikai kutatási programba. Ennek keretében 1969-ben megkezdődött a komplex elektronikai berendezések, elsősorban analóg információközlő rendszerek kidolgozását altátámasztó gépi tervezési programrendszer kidolgozása. A programrendszer tervezésének első fázisában elemezték az elektronikai tervezés folyamatát a specifikáció kitűzésétől a prototipus rajzdokumentációjának elkészítéséig. Ezt követően a kutatási program - a felhasználó-orientált /a használathoz programozási ismereteket nem igénylő, a tervező és a számitógép hatékony együttműködését biztositó/, - a specifikáció kitűzésétől a rajzdokumentáció elkészítéséig terjedő tervezési folyamat algoritmizálható, és annak munkaigényes fázisait lefedő, - elsősorban a folyamat döntő részét /70-85 %/ alkotó áramkörtervezési tevékenységére orientált, - a harmadik generációs

2technológiákhoz is illeszkedő programrendszer kidolgozását tűzte ki célul. ' A programrendszer kidolgozását az Intézet korábbi kutatásai /matematikai program-könyvtár létrehozása és a témakör hálózatelméleti megalapozása/ jelentősen elősegítették. A téma aktualitását különösen hangsúlyozták azok a változások, amelyek a kutató-fejlesztő munka, és a termelő tevékenység terén bekövetkeztek, illetve várhatóak voltak. Az állandóan csökkenő méretű és funkciókban egyre magasabb integráltsági fokú alkatrészekből felépitett áramkörök műszaki és a gazdasági követelményeknek eleget tevő tervezése /optimális alkatrész elhelyezés, minimális méretek, egységes alkatrész választék stb./ mindinkább megoldhatatlan problémák elé állitotta a tervezőket.^/ Ugyanakkor a gyártmányok erkölcsi kopása, és a rendkivül gyors cserélődési sebesség, másrészről a kereskedelmi igényekhez maximálisan igazodó termelő bázis piacrugalmassága megkivánta a fejlesztési és gyártási idők leröviditését. Mindezek a kutató-fejlesztő, valamint a kivitelező munka alapvető változtatását igényelték. Komplex elektronikai berendezések tervezésében az átfutási idők jelentős részét /20-40 %/ az áramkörök konstrukciós tervezése /a szerelt nyomtatott lap, maszkgeometria, egységdokumentáció elkészitése/ alkotja. Harmadik generációs áramkörök esetén /vékonyréteg és vastagréteg hibrid integrált áramkörök, integrált áramköröket tartalmazó analóg nyomtatott lap ok,mikrohullámú integrált áramkörök/ a konstrukciós tervezés különösen jelentős, mert visszahat a kapcsolási rajz tervezésére és a közelítő, kézzel tervezett konstrukció kisérleti ellenőrzése rendkivül hosszadalmas és igen költséges. 1/ A tervezési rendszer felhasználása a népgazdaság egyéb területein is megkezdődött. 1974 juniusában Moszkvában a Számítástechnikai Kormányközi Bizottság kezdeményezésére megalakult a szocialista országok "Automatizált Mérnöki Tevékenység-Rendszerek az Ipari és Epitészeti Ágazatokban" /АМТ/ szervezete, amely az ESZR-hez hasonlóan összefogja a gépipari, elektronikai, épitőipari gyártmány és gyártásautomatizálási kutatási-fejlesztési feladatokat. 2/ Részletes kifejtését lásd Dr.Csurgay és szerzőtársai: Számitógépek alkalmazása áramkörök tervezésében. Távközlési Kutató Intézet Közleményei, 1972-l.no. 73102.

p.A módszer ismertetésénél a továbbiakban a hivatkozott tanulmányokra támaszkodunk. 3/ Példaként említhető meg, hogy az V. ötéves terv során kidolgozásra kerülő GTT80 mikrohullámú berendezéscsalád kereteinek alapterülete és köbtartalma mintegy 50 %-a lesz a jelenleg gyártásban levő /és az 1970-es évek elején kidolgozott/ GTT70 berendezéscsalád azonos funkcióit ellátó kereteihez képest. Az integráltság fokára jellemző, hegy a GTT80 berendezéscsalád nagyfrekvenciás áramköreiben az egy cm^-re jutó aktiv és passzív elemek száma mintegy 15-szörösére emelkedik az 1960-as évek végén kidolgozott DRUZSBA-berendezéshez képest. 44