Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

Kutatási együttműködési kapcsolat alakult ki az Intézet és más szocialista országok intézetei között is. így az NDK-beli Arbeitsstelle für Molekulartechnik /Drezda/ az integrált áramkörök és félvezetők számitógépes tervezése, a Technische Hochschule /Karl-Marx-Stadt/ áramkörök számitógépes tervezése terén létesitett kapcsolatot az Intézettel. A TKI nemzetközi kapcsolatai révén szerzett ismeretei szerves részét képezik kutatómunkája eredményeinek. A kutatási feladatok nemzetközi munkamegosztása a kutató kapacitás egy-egy kiemelt feladatra való koncentrálását, és végső soron a hatásfok jelentős fokozását, a kidolgozások átfutási idejének csökkenését eredményezi. Az Intézet, illetve munkatársai mintegy 15 nemzetközi szervezet munkájában vesznek részt. Műszaki-tudományos kapcsolatokat tart fenn olyan, a fejlett tőkés országokban működő vállalatokkal és intézményekkel, mint például a Siemens, a RAFI /NSZK/; a müncheni és aacheni Technische Hochschule; az ERICSSON /Stockholm/; a Hewlett Packard Ltd. /Skócia/; a NOKIA /Helsinki/; a TRC /India/. A TKI FŐBB KUTATÁSI EREDMÉNYEI ÉS PERSPEKTIVIKUS MUNKÁI AZ INTÉZET KUTATÁSI POLITIKÁJA Az intézeti tevékenység távlati kijelölésének alapelve a múltban is az volt és jelenleg is az, hogy olyan, a szakterület átfogó fejlődését biztositó kutatásokat kell az Intézetben végezni, amelyre személyi felkészültsége és eszközállománya biztositott, és amelyre a rendelkezésre álló "kritikus tömeg" predesztinálja. Alapelv továbbá, hogy a célkitűzéseket kijelölő programok jelentős ipari feladatok megoldását tegyék lehetővé, az Intézetet teljes keresztmetszetében vegyék igénybe /anyag-, alkatrész-, műszer-, berendezés-és rendszer-kutatás/, lényeges előrehaladásra törekedjenek, még ha ehhez kockázatvállalás is szükséges, és konkrétan szögezzék le a végső gyakorlati célokat. Az elmúlt időszakban ezek az elvek maradéktalanul érvényesültek. Az Intézet által müveit egyes témacsoportokon belül végzett kutatási-fejlesztési munkák szoros összhangban álltak a múltban is a Kohó- és Gépipari Minisztérium középtávu- és távlati fejlesztési célkitűzéseivel. A IV. és V. ötéves terv időszakában a tervezett munkák kapcsolódnak az országosan kiemelt K-3 számítástechnikai, K-7 elektronikai alkatrészkutatási, valamint a K-8, a hírközlő rendszerek és berendezések kutatását magába foglaló célprogramok koncepcióihoz. Az Intézet fő kutatási területein elért jelentősebb eredmények és célkitűzések az alábbiak. MIKROHULLÁMÚ PROFESSZIONÁLIS NAGYBERENDEZÉSEK KUTATÁSA, FEJLESZTÉSE A mikrohullámú berendezések fejlesztése a Távközlési Kutató Intézetben 25 évvel ezelőtt indult meg. A kifejlesztett berendezések csatornaszámát illetően a 6 csatornától az 1920 csatornáig terjednek, és a 400 MHz, 2 GHz, 7 GHz és 8 GHz-es frekvenciatartományban működnek. E munka során jött létre a GTT 4000/

A tip., a GTT 4000/600 tip., a GTT 6000/120 tip. DRUZSBA berendezés, a 8 GHz-es berendezés-család; mindezekből a vállalatok mintegy 7 milliárd forint értékű exportot bonyolitottak le eddig. Az Intézet 1969-ben fejezte be a haladó-hullámu-cső kivételével a második generációs DRUZSBA berendezés fejlesztését, amelyet szovjet-magyar együttműködés kere39