Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

egyes munkáiba, és az 1970-es évek közepére az elektronikai berendezések és áramkörök számitógépes tervezésének bázisintézetévé vált. Ma az Intézet tevékenységét az alábbi területeken fejti ki: - mikrohullámú professzionális nagyberendezések, az ezekhez kapcsolódó műszerek, alkatrészek és részegységek kutatása, fejlesztése és kissorozatu készitése; - vezetékes átvitel- és kapcsolástechnikai berendezések kutatása-fejlesztése; - számitógéptudományi területen "hardware" és "software" kutatás; - speciális kutatási-fejlesztési feladatok. AZ IPARI HÁTTÉR, MINT MEGHATÁROZÓ Az uj gazdasági mechanizmus és az uj szabályozó rendszer a figyelem középpontjába állitotta a műszaki fejlesztés problémakörét. A fejlődés magával hozta a gyorsabb változások lehetőségét, egyre több uj termék jelenik meg, előállításuk és kereskedelmi forgalombahozataluk egyre gyorsabb, mig élettartamuk egyre rövidebb. A tudományos-technikai fejlődés gyorsulása előtérbe helyezte a kutatás- és fejlesztés problémakörét. Ma már a tudományos kutatómunka elismerése mint igény merül fel a termelővállalatok részéről. Az iparvállalatok érdekeltségi rendszere alapvetően megváltoztatta a vállalati- és intézeti kapcsolatokat. Az iparvállalat részére létkérdéssé vált termékei korszerűségének, az alkalmazott magas szintű és hatékony gyártástechnológiának biztositása. A vállalat hosszutávu fejlesztési tervei szükségszerűen kapcsolódnak az iparág kutató-fejlesztő intézeteinek perspektivikus munkáihoz. E kapcsolat azonban kölcsönös. A kutatás és fejlesztés főirányait a távlati termelési, értékesítési célkitűzéseknek kell befolyásolniuk, ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés tendenciái, az azokban bekövetkezett változások, a vállalat távlati célkitűzéseinek módosítását igényelhetik. Ennek eredményeként a kutatóintézetek és a vállalatok érdekeltsége közel azonos. A kutatás és fejlesztés meg a termelés folyamatos és kétirányú kapcsolatrendszere a kutató-fejlesztő munka eredményességének alapköve. Ennek hiányában a kutatás és fejlesztés csak részben töltheti be szerepét. A kutató-fejlesztő helyeken végzett munka hatékonysága szempontjából külön ki kell emelni a kutatási eredmények gyakorlatba való átvitelét, ami a kutatásifejlesztési folyamaton belül viszonylag önálló, egyidejűleg kritikus fázis. Ez a munkaszakasz a kutató-fejlesztő, valamint a termelő szervek együttes, összehangolt munkáját igényli. A kutatási folyamat megköveteli, hogy a tervezés felölelje az egész komplexumot, s ennek keretében az eredményes kutatást és a fejlesztést szükségszerűen követi a gyártásbevezetés és a gyártás. Az Intézet már az uj gazdasági mechanizmus bevezetése előtt is szoros kapcsolatban állt az iparral. A kialakult gyári-intézeti kapcsolatok lehetővé tették a kutatási eredmények gyors és viszonylag zökkenőmentes gyártásbavitelét. E kapcsolatok 1968 után még szorosabbá, egyes esetekben meghatározóvá váltak. A kapcsolatrendszer különösen kedvező hatása, a vállalati fejlesztési igények kutatási tervekben való szerepeltetése, a vállalati adottságoknak a kutatómunkában /konstrukció és technológia kialakításában/ való figyelembevétele révén, valamint az ezek hatására viszonylag gyorsabbá váló gyártásbevezetésben mérhető le. A fogadóképes vállalati gyártóbázis személyi és tárgyi feltételeinek ismerete lényegesen növeli a kutatás siker-valószinuségét, csökkenti a befektetések megtérülési idejét. Az iparvállalatokkal kialakult kedvező kapcsolatok és érdekközösség nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az Intézet által kifejlesztett rendszereket, berendezéseket és technológiákat a felhasználók pozitivan fogadták, továbbá hozzájárultak a jelentős belföldi és külkereskedelmi sikerekhez, s mindezeken keresztül az elért népgazdasági eredményhez. 37