Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
1. szám - Szemle
jellemző, hogy az e területen kutatott, fejlesztett és előállított termékek elválaszthatatlanok napi életünktől, meghatározó jelentőségük egyre fokozódik. A KUTATÁSPOL ITIKA TUDATOS ÉRVÉNYESÜLÉSE A HAZAI GÉPIPARI KUTATÁSI HÁLÓZAT MEGTEREMTÉSE A nemzetközi fejlődést, valamint a hazai várható igényeket figyelembe véve hozták létre Magyarországon az 1950-es évek elején a gépipar kutatói szervezetét. Ez az 1950-es évek közepéig több lépcsőben bővült, majd az 1960-as évek közepére alakult ki a kutatási-fejlesztési bázis jelenlegi szervezete. /Ebben az időszakban jöttek létre a népgazdaság egyéb területein is a kutató-fejlesztő intézetek./ Bár azóta voltak kisebb változások, ezek nem okoztak számottevő módosulást. A tudatos fejlesztés eredményeként a gépipari kutatási bázis az 1971-1975 közötti időben mintegy 11-12 vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutatóintézetből, 6 vállalati szervezeten belüli, önálló kutató-fejlesztő egységből, valamint mintegy 4-0 jelentős és további 30 kisebb, a vállalatok részét alkotó kutatási-fejlesztési feladatokat ellátó részlegből állt. Mindezt kiegészitik a KGM felügyeleti körén kivüli, de gépipari kutatási feladatokat is ellátó akadémiai, OMFB, valamint más tárcák irányitásával tevékenykedő kutató-fejlesztő intézetek. Végül e szakterület bázisához tartoznak a különböző felsőoktatási intézmények kutatócsoportjai is. A hazai gépipar legkoncentráltabb kutatóbázisa a hiradás- és v á kuumtec hnika területén található. AZ INTÉZET ALAPÍTÁSA ÉS FEJLŐDÉSE Az ország legnagyobb ipari kutató intézete a Távközlési Kutató Intézet /továbbiakban: ТК1/. Az Intézet az 1950-ben történt alapitása óta eltelt 25 év folyamán jelentős eredményeket ért el a tudományos kutatómunkában, számos alap-, alkalmazott kutatási és fejlesztési feladatot oldott meg. Tradiciói, kialakult profilja alapján elsősorban mikrohullámú, valamint átviteltechnikai berendezések kutatása a feladata. Az Intézet komplex kutató-fejlesztő tevékenysége kiterjed a berendezésekhez szükséges speciális műszerek, alkatrészek kidolgozására, és az elméleti kutatásokon, a laboratóriumi kidolgozáson keresztül a korszerű gyártástechnológia kialakitását és az ipari bevezetést is magában foglalja. A kutató-fejlesztő munka során létrehozott termékek nagyrészét gyártja az ipar. E termékek előállitása évről-évre növekvő termelési volument és jelentős népgazdasági hasznot biztosit. Az iparág gyors fejlődése és a technikai fejlődés ütemének növekedése megkövetelte az Intézet kutató-fejlesztő kapacitásának növelését. A növekedés mértékére és az egyes időszakok eltérő dinamikájára jellemző, hogy a kutatás és fejlesztés teljesítményértéke az 1957-ből 1960-ig terjedő négy év alatt 100 %-kal , 1961-től 1965-ig 80 %-kal, 1966-tól 1968-ig további 70 %-kal növekedett, I968 és I975 között pedig mintegy háromszorosára nőtt. A teljesítményérték növekedésénél lényegesen lassúbb növekedést mutat az Intézet dolgozói 1 éts zárnának alakulása: az elmúlt 10 év alatt mintegy 10 %kai nőtt az Intézetben foglalkoztatottak száma. A leggyorsabban a kutatók, illetve műszakiak állománya nőtt; ez ma az összlétszám mintegy 23 %-a. A jelenlegi feladatstruktúrát figyelembe véve, ez a létszámösszetétel kedvezőnek mondható. 35
