Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

2. szám - Bibliográfia

KUNSZT Gy.: A tudományos kutatás logikai modellezése és tematikai irányítása. Bp.1975»Akad.Kiadó. 435 p. /Tudományszervezési füzetek./ MTA A monográfia legfontosabb mondanivalója a következő: a tudománytan és a tudományelmélet átfogóbb, s egyben a kutatás tematikai irányításának problémáira alkalmazott logika és operációkutatás speciálisabb szintézisének a létrehozásában kiemelkedő szerepe lesz a tudományos információ problémáinak és módszereinek. Az információtudomány az utóbbi évtizedben gyorsan fejlődött, s tulajdonképpen a tudományelmélet és a tudományiogika uj ágának tekinthető. E tudományterületek együttműködése jelentős változásokat hozhat a kutatásigazgatás rendszerében és gyakorlatában. A tudományos kutatás eredményeire és programjaira vonatkozó információ a tudományos kutatás elsőrendű feltétele. A vezetés feladata, hogy ezt az információt a kutatómunka érdekeinek szem előtt tartásával szervezze meg. A kutatásirányitás másik központi problémája a z erőforrások optimális allokációjának megoldása, vagyis annak a kérdésnek a megválaszolása: milyen kutatásra mennyit kell költeni. A kiadvány első része meghatározza a terminus, a kognitivum és a kognitiv rendszer fogalmát, vagyis azokat az entitásokat, amelyek felhasználásával a tudomány bármely ágának, problémakörének, fázisának vagy törekvésének a szerkezete leírható. Az entitások és relációk rendszerének kidolgozása után a modellál 1 ományt alakították ki, mégpedig a konkrét tudományszervezési feladatok figyelembevételével. A kognitivumlogikai modellelmélet tudományszervezési alkalmazásának lehetőségeit a második rész tárgyalja részletesen. A harmadik rész a szűkebb értelemben vett operációkutatási problémákat ismerteti. Konkrét feladatok szemléltetik, hogyan lehet megadni az optimális megoldás kritériumait; milyen modellekkel vagy azok kombinációjával modellezhető a feladat; hogyan forditható le az optimalitás kritériuma a modell nyelvére. A negyedik rész a módszerek alkalmazása, s ehhez kapcsolódóan a számitógépes programok, az algoritmusok kidolgozása, a tezaurológiai problémák vizsgálata során szerzett tapasztalatokat irja le. A kiadványt irodalomjegyzék, orosz és angolnyelvü tartalomjegyzék teszi teljessé. Science, technology and development. The political economy of technical advance in underdeveloped countries. Ed.by Ch.Cooper. London, 1973»Cass. 199 p. Tudomány, technika és fejlesztés. A műszaki haladás politikai gazdaságtana a fejletlen országokban. MTA A fejlődő országok tudományos és műszaki fejlődésének problémáival foglalkozó tanulmánykötet neves szakemberek müve. Cooper a tudomány-technika-termelés kérdéseit boncolgatja. Szerinte a fejletlen országok tudományos tevékenysége inkább egy fajta "fogyasztást", mint beruházást jelent. Ennek oka részint a külföldi technikától való függésben és magának a fejletlenségnek a struktúrájában keresendő. A fejlett országokból exportált termelési technika egyrészt nagyvállalatok tulajdona, s igy problémákat vet fel a későbbiekben, másrészt túlságosan specifikus árukat termel, melyeknek előállításához a kivánt erőforrások nem állnak rendelkezésre. Roberts a műszaki konzultáció, az iparosítás és a fejlesztés összefüggéseit és körülményeit vizsgálja, Kilby pedig a mezőgazdaság és ipar munkaerőkövetelményeit s változásait elemzi. Központi szerepet szán az alkalmazottak magatartását kialakító, sokat emlegetett, de általában közelről nem meghatározott kulturális tényezőknek. Vaitsos a szabadalmi rendszer kényes kérdéseit világítja meg, Stewart tanácsot ad a helyes technika kiválasztására. A két utolsó tanulmány a Kinai Népköztársaság technika-kiválasztását és műszaki felújítási forrásait elemzi. La science, un monde masculin? = Impact: Science et Société /Paris/, I975.2.no. 105-180.

p. A tudomány a férfiak világa? Az "Impact: Science et Société" I975.évi második száma a nők hely245