Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
2. szám - Szemle
zettek, s legyen kész'azok ellen a korlátok ellen támadni, amelyek között szükségképpen dolgozik. Ahogyan Einstein mondotta a maga őszinte módján:* "Nem holmi előitéletből ragaszkodom a kontinuumhoz, hanem mert képtelen vagyok bármi más szerves fogalmat kigondolni, ami pótolhatná."9/ Az б munkája persze a legszebb példa arra, hogy a tudományos képzelet efféle belső korlátai nem föltétlenül sajnálatosak és elhanyagolandóak, hanem erővé is változtathatók. TÉMA-ELEMZÉS A TUDOMÁNYBAN: MERTON JEGYZETEI HOLTON FOGALOMALKOTÁSÁHOZ 1 0^ A tudományos vállalkozás társadalmi és kognitiv struktúrájáról szóló tanok föltámadását, konvergenciáját s gyakran összeütközését tapasztalhatta a tudománytörténészek, tudományfilozófusok és tudományszociológusok jelenleg munkálkodó nemzedéke, állapítja meg Merton. Az ideák némelyike gyorsan terjedt eredeti szakmai határain tul is, nem egyszer olyan szélsőséges formában, amely a mestereket a tanítványok megtagadására kényszeritette. Polányi "tudományos közössége" és "hallgatólagos tudása", Popper "falzifikácionizmusa" és "harmadik világa", Kuhn "paradigmái, diszciplináris mátrixa és normál tudománya", Lakatos "kutatási programjai",Campbel1 "evolúciós episztemológiája", Elkana "tudomány-képei" de még Merton "normativ tudománystrukturája" és "tudományos jutalomrendszere" is csupán néhány közismert díszpéldánya ezeknek az elgondolásoknak /melyek ijesztően gyakran züllenek üres szavakká és divatos fogalmakká/. Amig mások hevesen vitatták ezeket az uj gondolatokat, addig Gérait Holton csendben kidolgozta a tudománytörténetírás uj perspektívája- és eszközeként a "t é m a - e 1 e m z é s" fogalmát. Az uj fogalom csak Holton "Thematic origins of scientific thought: Kepler to Einstein" cimü könyvének megjelenése /1973/ után vált hirtelen széles körben ismertté és népszerűvé. /Ezt ismerteti tömören a megelőző fejezet./ Mertonnak persze —a "diszciplínáit eklekticizmus" rokon attitűdjéből— már maga a "nyolcas ut" is szimpatikus; most azonban a kilencedik úttal, a téma-elemzés útjával foglalkozik csak. Holton definíciója szerint az interpretációnak ez az utja föltételezi, hogy a tudományos munkában fölmerülő fogalmak, módszerek, állitások és hipotézisek alapjául "témaként" funkcionáló elemek szolgálnak, ezek motiválják vagy kényszeritik az egyes tudósok kognitiv megfogalmazásait, ezek szilárdítják meg vagy polarizálják a tudósok közösségében érvényesülő kognitiv Ítéleteket. A tudományos munkáról beszámoló közlések —teljes joggal— a megismételhető jelenségekre és az analitikus állításokra koncentrálnak, de ezeknek a formáját és a tartalmát a témák segítették megformálni. A tudományos megismerés témái tehát hallgatólagos kognitiv elképzelések /Polányi értelmében/, és preferenciák vagy elkötelezettségek bizonyos fajta fogalmak, módszerek és evidenciák iránt, állásfoglalások mély kérdések és lebilincselő találmányok bizonyos fajta megoldásai mellett.A témák eloszlását vizsgálva a tudományos megismerésben, Holton arra a következtetésre jutott, hogy a tudósoknak, kivált az úttörőknek, megvan a saját jellegzetes téma-konfigurációjuk. Ezek a konfigurációk valószínűleg jelentős szerepet tölthetnek be az egyes tudósokat jellemző gondolkozási stílusok meghatározásában, és ezek teszik egyértelműen azonosíthatóvá a legkiemelkedőbb tudósok munkáját. Holton legeredetibb és legmerészebb ötlete azonban kétségkivül az, hogy sok téma már akkor megformálódik a tudósokban, mielőtt még tudóssá váltak volna. Vagy Holton szavaival szólva: "Az elemi részecskék fizikáját gúnyosan zoológiának is szokás nevezni; és át 9/ EINSTEIN,A.: in Albert Einstein, philosopher-scientist. Ed.by P. Schilp. /Albert Einstein, a filozófus és tudós. Szerk. P. Schilp./ New York, 1959- Harper and Row. 2.vol. 686.p. 10/ MERTON,R.K.: Thematic analysis in science: Notes on Holton's concept. /Téma-' elemzés a tudományban: Jegyzetek Holton fogalomalkotásához./ = Science /Washington/, 1975.ápr.25. 335-338.p. 175
