Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
2. szám - Szemle
NÉHÁNY VEZETŐ TŐKÉS HATALOM KUTATÁSSZERVEZÉSI RENDSZERE A к u t a t á s s z 0 1 g á 1 a t á b a n á 1 1 Ó politika, A к u t a t á s P 0 t e n с i á 1 f e j 1 e s z t é s e — A к u t a t ás a P 0 1 i t i к a s z 0 1 g á 1 a t á b a n — Tud ománypol i t i к a é s a 1 a P к u t a t á s • Az OECD által folytatott széles körű felmérés eredeti célja az volt, hogy megvizsgálja az alapkutatás szervezetét és finanszírozását a vezető tőkés országokban. A felmérés során módosult a célkitűzés: fel kellett mérni az egész kutatásügy szervezetét és módszereit. Az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe e téren, s szemmel látható, hogy átorientálásról van szó. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy két döntő fontosságú területen: az ipari kutatásban és az egyetemi kutatásban egyre nagyobb súlyt kaptak az alapkutatások legújabb eredményei. Egyrészt a kutatás és az oktatás mindinkább elválaszthatatlan egységet alkot, másrészt az egyetemi kutatás vált az ipar és a kutatás közötti összekötő kapoccsá. A gazdasági növekedés nagymértékben az élenjáró technikától és a tudományra alapozott iparágaktól függ. Ez utóbbiak sikere pedig az ipari kutatás /beleértve az alapkutatás/ minőségének és mennyiségének függvénye. A KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN ÁLLÓ POLITIKA. A KUTATÁSI POTENCIÁL FEJLESZTÉSE r A különböző OECD tagországokban más-más formát öltött a II.világháború után nagy lendülettel felfutó kutatáspolitika. Az Egyesült Államokban például az erőfeszítések legfőképpen arra irányultak, hogy a technikai haladást viszonylag pontosan körülhatárolt stratégiai célkitűzések szolgálatába állitsák. Más országokban a gazdasági növekedés és a verseny volt a fő hajtóerő olyan kutatáspolitika kialakításában, amelyben viszonylag nagy szerepet engedtek a magánkezdeményezésnek is. Ugyanakkor egyes OECD országokban /pl. Franciaországban vagy Svédországban/ az a nézet kerekedett felül, hogy a nagyarányú kormányprogramok a technika területén óhatatlanul a gazdasági haladást fogják előmozdítani. Függetlenül attól, vajon ezeket a tudománypolitikákat pontos gazdasági és stratégiai célkitűzések, vagy kevésbé körvonalazott célok jellemezték, kivétel nélkül mind a nemzeti kutatási potenciált kívánták gyarapítani, amit általában azonosnak tekintenek az országos ujitási potenciállal. Azt a nézetet tehát, miszerint a kutatási mellékterméknek az egész polgári gazdaság hasznára kell válnia, kiterjesztették a K+F erőfeszítésekre általában. A tudománypolitika igy nagyjából csak a kutatási potenciál fejlesztésével foglalkozott. A múltban igen kevés figyelmet fordítottak a kutatási rendszer szerkezetének megváltoztatására, mert azt föltételezték, hogy a struktura szinte automatikusan alkalmazkodik majd a kutatási tevékenység fejlődésével járó változásokhoz. 1/ The research system. /А kutatási rendszer./ Paris, OECD.1972.1 .vol., 1973-2. vol., 1974.3. vol. 149
