Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

Mindebben kiemelkedő szerepet töltenek be a központi kutató laboratóriumok, amelyek az anya-társaság céljait szolgáló munkájuk mellett az államtól, valamint más ipari cégektől is kapnak és vállalnak tudományos megbízásokat és információ szolgál­tatást. Sőt ujabban —ugyancsak szerződéses formában— maguk szintén kiadnak állami-, továbbá bizonyos magán-laboratóriumok részére is fejlesztési jellegű feladatokat. Mig 1967-ben ilyeneknek semmiféle nyomuk nem volt még a Nippon Electric ku­tatási költségvetésében, 1972-ben már 2,8 %-kal részesedett abban az állami rendelé­sekre és 16,7 %-kal a más társaságok részére teljesitett tevékenység. Ugyanezen évben a Nippon Electric társaság ennél másfélszerte nagyobb összeget folyósitott hasonló szolgáltatásokért állami laboratóriumoknak, ami szintén uj jelenség. Az állam és az iparvállalatok K+F kapcsolata tehát egyre szorosabb integrá­lódás jegyében fejlődik és tartós trendnek Ígérkezik a hosszutávu tervkoncepció alap­ján. A K+F területén nemcsak az elért vivmányok hatékony kölcsönös átadását se­gíti elő az állam —részben együttes projektumok realizálása utján, részben más, előbbiekben vázolt módokon—, hanem egyre jelentősebb tartalmi támogatást is nyújt számukra a technikai-technológiai kutatási elképzelések előzetes sokoldalú vizsgála­tához. Az Egyesült Államokban 1972-ben törvénybeiktatott és bevezetett ilyen eljá­rással hozzávetőlegesen egyidejűleg Japánban is több területen rátértek a technikai és technológiai értékelés módszereinek alkalmazására, illetve fokozatos meghonosítá­sára. Ennek érdekében a Tudományos-Müszaki Hivatal —uj kezdeményezésként— t a ­12/ nulmanysorozat publikálását kezdte meg e feladatokkal kapcsolatban. E szerv I972 tavaszán három ilyen anyagot adott ki, amelyeket tekintélyes szakembe­rek teamje készített. A tanulmányok témája a mezőgazdaságban használatos vegyszerek, a többszintes lakóépületek és a programozott oktatás értékelése volt. A kiadványok a tárgyalt technológia pontos meghatározásából indulnak ki, majd közelebbről megjelö­lik a kutatott szférák hatásterületeit, ismertetik —7-10 fázisra osztva— a részle­tes elemzési eljárást és a globális értékelés módszerét. Időközben ujabb tanulmányok is megjelentek, köztük az egyik a repülőgépek függőleges le- és felszállása technikai problémái megoldási variánsaival, egy másik az uj városok létesítésével kapcsolatban felmerülő hatás-komplexumok előzetes elemzé­séhez használható módszertani modellt tartalmazott. Ezek alkalmazását nyomatékosan ja­vasolják a japán kormányhatóságok az ilyen területen folyó összes K+F koncepciók és munkák értékeléséhez, aminek elősegítésére állami hiteleket is biztosítanak. Az emiitett tevékenység fontosságának dokumentálására a MITI a Tudo­mányos-Müszaki Hivatal mellett Technikaértékelési Albi­12/ JUNNOSUKE KISHIDA: L'évaluation de la technologie au Japan. /Technoló­gia-értékelés Japánban./ = Revue Internationale des Sciences Sociales /Paris/,1973« 3-no. 359-369. p. 61

Next

/
Thumbnails
Contents