Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

A. külföldi technikával, illetve az azokat átadó cégekkel —természetesen elsősorban az amerikaiakkal— ennek nyomán rendkivüli mérvű összefonódás következett be a távolkeleti szigetországban. A "legjapánabb" iparágban, a z elektronikus készülékek gyártásában is egyértelműen bizonyítható ez: a Hitachi konszern az újvilági R.C.A. licenciáival, a Nippon Electric Co. a Honeywell társaságéval, a Toshiba a General Electric "know-how"-ja felhasználásával, az OKI pedig az UNIVAC-tól beszerzett technikai-technológiai vívmányokkal emelkedett rakéta gyorsasággal nemzetközi méretekben is az élenjáró monopolszervezetek sorába. Jórészt hasonló volt a helyzet a többi vezető iparágban is. Japán 1950-1970 között mintegy 15 ООО licenciát vásárolt hozzávetőlegesen 2,7 milliárd dollár értékben. A gyorsan és széleskörűen kibontakozó tudományos-technikai forradalom hatására 1960-1970 között a japán cégek az előbbi évtizedekhez képest értékben körülbelül hatszorosára emelték licencia-importjukat. /Összehasonlitásul figyelemre méltó, hogy az évente elfogadott hazai szabadalmak száma a távolkeleti szigetországban 1955-ben 8,6 ezerről 30,9 ezerre emelkedett 1970-re, esztendőről esz8/ tendőre nőtt időközben, valamint azóta is. A távol-keleti szigetország —hosszú időn át— lényegesen kevesebbet költött alapkutatási célokra, mint a többi vezető kapitalista partnerei. Ugyanakkor azt is igazolják az adatok, hogy a japánok korántsem szorítkoztak kizárólag a határaikon kivüli eredmények utánzására, sőt az ötvenes évek utolsó esztendeitől számitva, a hazai kutatási és fejlesztési vivmányok kerültek túlsúlyba a külföldiekhez képest. Azóta ez a trend egyre intenzivebben érvényesül, s igy olyan változást is előidézett, hogy Japán szintén belépett a "know-how" donor-államok sorába, bár egyelőre nem tartozik azok élvonalába. Ily jellegű exportja jelenleg még nem éri el a hasonló célú vásárlásainak negyedét sem. E téren 42 200 millió jen, azaz körülbelül 14 millió $ volt 1972-ben kivitelének értéke, mig importjáé 173 900 millió jen összegű volt, tehát mintegy 58 mii— 9/ lió 2>-t ért el. /Összehasonlításul: árukivitele ugyanezen időben 3O milliárd, behozatala pedig 25,3 milliárd # értékű volt./ A technikai és technológiai téren növekvő exportképesség egyik fontos és perspektivikusan egyre fokozódó jelentőségű kísérőjelensége , hogy a japán óriástársaságok önállóságra törekszenek, igyekeznek az amerikai befolyást egyre jobban háttérbe szoritani, mind saját cégeiknél, mind pedig a világpiacon. Állami közreműködéssel —a MITI /a japán Nemzetközi Kereskedelem és Iparügyi Minisztérium angol nevének kezdőbetűi, illetve a szakirodalomban meghonosodott röviditése/ támogatásával— például a korábban egymással versengő japán elektronikai mammutkonszernek közös erőfeszítéssel hoztak létre két változatban egy uj tipusu szu8/ KOZMIN.B.: i.m. 9/ Industry's R+D...i.m. 57