Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

mány , nevezetesen az uj biológia, hogyan járul hozzá az emberi élet feltételeinek megjavitásához és azt, hogy a technológiai ujitások hogyan hatnak az ember kulturális környezetére. Előkészitik "A kulturák és az idő" és "Az idő és a filozófiák" c. tanulmányok kiadását, majd 1975-ben szakértői értekezletet hivnak össze a biológia, az informatika és az ipari technológia eredményei alapján kialakult uj időkoncepciókról és megvizsgálják a tömegkommunikációs eszközök által ábrázolt valóság átélésének és felfogásának problémáit. Nemzetközi fórumot hivnak össze "A társadalomtudományok, a humán tudományok és a béke" cimmel, amelyen megvitatják e diszciplinák szerepét a béke koncepciók és felfogások kialakításában. A társadalomtudományi program három központi kérdése: a társadalomtudományok fejlődése; olyan elemzési módszerek kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a társadalmi jelenségek mérését mind a tervezés , mind az értékelés szempontjából; a társadalomtudományok alkalmazása korunk nagy problémáinak megoldásában. A szervezet a tapasztalatok alapján és a társadalomtudományok segitségével felülvizsgálja a hatáskörébe tartozó területeken folytatott fejlesztési és segélyprogramok felfogását és módozatait. A Közgyűlés határozata alapján az UNESCO tanulmányozni fogja, hogy hogyan segitheti elő legeredményesebben egy uj gazdasági világrend megvalósítását és megvizsgálja a nemzetközi monopóliumok szerepének nevelésügyi, tudományos és kulturális vonatkozásait. Továbbá az emberi környezet társadalomtudományi problémáival kapcsolatban iktatták be a tervezetbe az "Ember és környezete — az emberi település" c. uj programhoz tartozó tevékenységeket, amelyek a társadalomtudományok és kultura terén kapcsolódnak "Az ember és a bioszféra" c. kormányközi tudományos programhoz. Az UNISIST-tel való szoros együttműködésben fogják megvizsgálni a társadalomtudományi nemzetközi információcsere hálózatának kiépitését. A kulturális program két fő részre, "A kulturális élet" valamint "A kulturális örökség megőrzése" cimü fejezetekre oszlik. Az első fejezetben igen kiterjedt és szerteágazó program foglalkozik az ázsiai, közép-ázsiai, maláj, délkelet-ázsiai, óceániai, kelet-ázsiai, arab, fekete-afrikai, latin-amerikai, délkelet-európai, szláv és sarkvidéki kulturák hagyományainak tanulmányozásával, továbbá az egyes régiók mai kultúrájának kutatásával és népszerűsítésével. A látszólag elaprózódó tevékenységek magasabb szinten kerek egészet alkotnak, s bennük a közös emberi kulturkincs megbecsülése, a közös örökség változatos elemei és értékei iránti tisztelet eszméje valósul meg az UNESCO program gyakorlatában. Uj program a Kelet-Ázsia, az Indus völgye és a Sarkvidék kulturáinak tanulmányozása, a mai afrikai társadalmak, a mexikói indiánok és bevándorlók kultúrájának vizsgálata. Tanulmány készül az ipari és posztindusztriál is társadalmak kultúrájáról és az interkulturális kapcsolatokról. A kulturális értékek terjesztése érdekében az UNESCO folytatja a reprezentatív irodalmi müvek fordíttatását és kiadását, reprodukciós vándorkiállítások szervezését, a művészeti zsebkönyvek megjelentetését. Az ismeretek; terjesztésének eszköze a negyedévenként megjelenő Cultures cimü folyóirat is. A kulturális fejlesztés cimszó mögött lényegében véve a kulturális politikák programja húzódik meg. Európa és Ázsia után 1975-ben Afrikában rendezik meg a következő kulturális miniszteri regionális konferenciát a kulturális fejlesztés, illetve a regionális és nemzetközi kulturális együttműködés kérdéseiről, és megkezdődik a hasonló jellegű latin-amerikai regionális konferencia előkészitése 1977-re. A fejezet közgyűlési vitájában kiemelt hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy a népek önálló kulturális 'jellege társadalmi-gazdasági fejlődésüknek és a meghirdetett uj gazdasági világrendnek is fontos feltétele. Ezért a tagállamok ugy határoztak, hogy az 381