Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

2. szám - Figyelő

személyek csoportjai, a vonalak az egyes személyek áthelyezését jelentik egyik blokkból a másikba. Az E_ blokk az okta­tásban foglalkoztatott doktori fokozattal rendelkező tudományos munkatársakat fog­lalja magába, a P blokkba tartozik az összes többi tudományok doktora fokozat­tal rendelkező személy. A blokkok nem tüntetik fel a tudományos munkatársak szervezeti és intézeti csoportok szerin­ti megoszlását. Az E_ például nem egyezik a felsőoktatásban foglalkoztatott un. "nagydoktorok" létszámával; nem tanitanak mindannyian, ugyanakkor a más szférában foglalkoztatott munkatársak idejük egy ré­szében pedagógiai tevékenységet folytat­nak. Az E_ Blokkból évente meghatározott r E számú személy kerül ki, akik az adott évben doktori fokozatot szereztek. Ilyen­képpen a "termelési" koefficiens az adott évben doktori fokozatot szerzett tudomá­nyos munkatársak arányát fejezi ki a tu­dományok doktora fokozattal rendelkező oktatókhoz viszonyítva. A £ visszacsato­lási koefficiens a tudományok doktorainak részarányát fejezi ki, akik a fokozatuk megszerzését követő évben kezdtek pedagó­giai tevékenységgel foglalkozni. A BrE az uj nagydoktorok abszolút létszáma, akik szintén az első évben kezdtek oktat­ni. Az a a kilépési koefficiens, mely a tudományos tevékenységet abbahagyok össz­létszámának, a tudományos tevékenységet folytatók összlétszámához viszonyított arányát jelzi. A £ az átfutási koeffici­ens, a pedagóiai területről eltávozottak számának arányát jelenti az oktatásban foglalkoztatottak összlétszámához viszo­nyítva. A második modell határozott előrelépés az el­sőhöz viszonyítva. Mig az első modellben csak a tudományos munkatársak megoszlásá­nak technikai apparátusát dolgozták ki "újratermelésük" szempontjából, a második megkísérli összekapcsol ni a tudományos káderek "újratermelését" a gazdasági fejlődés­sel. A modell hiányossága, csakúgy mint az első és a többi modellé, hogy ki­zárólag a tudományos munkatársak számát fejezi ki, elválasztja a tudományos káde­rek "újratermelésének" problémáját a tu­domány egészétől. Ebben a vonatkozásban gyümölcsözőbb a harmadik modell köze­lítésmódja. Célja a tudományos kutatások eredményeinek maximálása, melyet a tudo­mányos kutatók munkaidejének maximálásá­val fejez ki. Feltételezi, hogy minden tudományos munkatárs egyformán alkalmas uj tudományos munkatár­sak képzésére, vagy uj tudományos telje­sítményre. A modell a következő: (1-6) T+ 1-1 / 1—a 1-a (1+a/—6) r-t' —1 ... + E a — , (1) a a/— б Ebben — а tudományos eredmények meny­nyisége kutatóévekben kifejezve az adott £ évben; <£ — a tudósok évi kiöregedé­si koefficiense; (X — az oktatási terü­letre lépő uj tudósok részaránya; Eo — az oktató tudósok létszáma az év kezde­tén; RQ — a kutató tudósok létszáma az év kezdetén; — az egy oktató által évente előkészített uj tudósok létszáma. A kérdés az, milyen arányban kell szét­osztani az uj tudományos munkatársakat a kutatás és az oktatás között JT időszak­ban, más szóval, mekkora legyen az (X , hogy elérjük a kutatói erőfeszítések maxi­mális összvolumenét. A Qj nagysága a kü­lönböző paraméterek /j,£X,tí, Т/ segítsé­gével határozható meg. A modell a tudo­mány és az oktatás szférájában foglalkoz­tatottak létszámára vonatkozó relativ adatok alapján számitható ki. Tegyük fel, hogy E 0 = 76,6 ezer ember, R 0 = 65,2 ezer ember, j = 0,1, 0,3, 0,5.6= 0,02, 0,04. Az O". koefficiens 0,05 és 0,5 között változik. Bár a koefficiensek ezen érté­kei nem egyeznek a reális értékekkel, a modell elemzéséből levonható következte­tések teljes mértékben elfogadhatóak a tudományos káderek megoszlása alapelvei­nek kidolgozásánál. Számításba kell ven­ni, hogy az adott esetben az a feladat, hogy a megoszlás részarányaira vonatkozó paraméterek változásában bekövetkező alapvető tendenciákat feltárjuk, a tudo­mányos káderek "újratermelésének" rend­szerét minél optimálisabbá tegyük — nem pedig az, hogy pontos mennyiségi prognó­zist készítsünk a jelentősebb perspektí­vákról . — TKACS,B.N.: Modeli reszpredele­nija naucsnüh rabotnikov. /А tudo­mányos dolgozók megoszlásának mo­delljei./ = Ékonomika i Matematicse­szkie Metodü /Moszkva/,1974.4.vüp. 77 8" 7 9^- M.Zs. 303'

Next

/
Thumbnails
Contents