Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

lési tervekhez is közvetlenül kapcsolódik. Az irányítás ilyen uj szervezeti formáját először a SZUTA Szibériai Részlegénél vezették be: például a Szovjetunió Geológiai Minisztériuma konstruktőri részleget alakított a Geofizikai Intézetnél, mely az intézet kutatási eredményei alapján uj műszereket tervez, kivitelez, majd átadja ezeket 42/ gyártásra. Jelenleg nyolc kettős vezetési! és alárendeltségű intézmény működik a SZUTA Szibériai Részlegének kezelésében. Anyagi bázisuk kooperál az akadémiai intézetek anyagi bázisával. Ennek eredményeként növekszik a SZUTA Szibériai Részlegének műszaki potenciálja. Az alapkutatásokkal foglalkozó tudományos központ fokozatosan tudományos-műszaki komplexummá alakul át, melyben megvalósul a tudomány és a nagyipar 43/ ujtipusu együttműködése. Jelenleg a Szovjetunióban több mint 1 300 szövetségi szintű, továbbá 1 070 köztársasági szintű ipari kisérleti bázis működik. A tudományos intézmények közel háromezer kisérleti bázissal rendelkeznek. A kisérleti bázis még mindig elmarad a technika fejlődésével kapcsolatos, egyre növekvő követelményektől; a tudományos kutatási 44/ szervek mindössze 60 %-a rendelkezik csak ilyenekkel. A tudományos kutatási és a kisérleti-tervezői munkákra jutó pénzeszközök aránya az összes iparágak átlagában 1:4,8. A kisérleti-tervezői munkák ráfordításai szerkezetének elemzése azt mutatja, hogy a kisérleti darabok kidolgozására és kipróbálására nem jut elegendő pénz. Például a Szovjetunió Vaskohászati Minisztériumában 32 kutatóintézet közül csak 9 rendelkezik korszerű kisérleti bázissal. Ennek eredményeképpen ezen a területen 100 tudományos— munkatársra a kisérleti termelésben dolgozó 68 személy jut. A többi minisztériumban 80-170 közötti az utóbbiak száma — 100 tudományos dolgozóhoz viszonyítva. Egyes szovjet hatóságok és minisztériumok nem fordítanak kellő figyelmet a tudományos szervek gyakorlati-kísérleti bázisainak fejlesztésére. Sok minisztérium az ágazati tőkebefektetések mindössze 1 %-át /néha alig 0,1 - 0,2 %-át/ fordítja erre. A tudományos eredmények gyors realizálására való ösztönzés szempontjából nagyjelentőségű az uj technika centralizált alkalmazási alapja és a termelési-fejlesztési alap növelése, mert igy a technikai újítások és az uj gyártmányok bevezetésekor felmerülő többletköltségek nem az önköltséget terhelik, nem vezetnek átmeneti 45/ nyereségcsökkenéshez. 42/ VILENSZKIJ,M.: Upravlenie naucsno-tehnicseszkim progreszszom. /А tudományos-technikai fejlődés irányítása./ = Voproszü Ékonomiki /Moszkva/,1973.2.no. 109-120.p. 43/ CSEMODANOV,M.P.: Razvitie material'noj bazü iszszledovanij v SZO AN SZSZSZR. /А kutatások anyagi bázisának fejlődése a SZUTA Szibériai Osztályában./ = Ékonomika i Organizacija Promüslennogo Proizvodsztva /Novoszibirszk/ ,1972.5.no. 6470.p. 44/ PRAHOV.B.G.: Opütnaja baza nauki. /А tudomány kisérleti bázisa./ Izvesztija Akademii Nauk SZSZSZR /Moszkva/,1973.6.no. 63-68.p. 45/ ZAJCEV,B.: i.m. 23