Tudományszervezési Tájékoztató, 1974

1. szám - Szemle

Szóhasználat. A beszámoló sikerének jelentős mértéke attól függ, megfelelő kifejezéseket és szavakat alkalmaz-e munkájában készitője, Ha megfelelően választja ki kifejezéseit, ugy a legnehezebb tartalmat is viszonylag könnyebben érthetővé teszi, és kiküszöböli a félreérthetőséget, zavarosságot. Minden szakági tevékenységnek megvannak a maga zsargon kifejezései. Ezt a zsargont csak abban az esetben ajánlatos használni, ha a beszámoló a szűken vett szakmai olvasók számára készül. Ellenkező esetben azt kockáztatja az iró,hogy munkája értetlenséggel találkozik. Szélesebb olvasókörre igényt tartó munkánál tehát célszerű kerülni a szakmai zsargon kifejezéseit, és közérthető kifejezéseket kell alkalmazni. Sok szerző bizonytalan abban a tekintetben, hogyan használja a személyes névmásokat beszámolójában; egyes, vagy többes szám első személyben, vagy harmadik személyben irja-e? Hosszabb munkánál ajánlatos személytelen stilusban fogalmazni. Bármelyik stilust válassza is a szerző, ügyelni kell arra, hogy az egész munkában következetes maradjon. Számos olyan szó létezik, amelynek több értelmezése is lehetséges. Ilyen esetben vagy más szót kell a fogalom kifejezesere alkalmazni, vagy amennyiben ez nem lehetséges, ajánlatos külön magyarázatot fűzni a szóhoz a helytelen értelmezés elkerülése érdekében. Előfordulhat, hogy a kutatómunka nyomán elért felfedezések megjelölésére u j szót kell alkalmazni, olyat, amilyen ezideig az értelmező szótárakban sem szerepelt. Ajánlatos ilyen esetben etimológiai szakember véleményét is kikérni abból a szempontból, hogy az alkalmazandó kifejezés hogyan illeszkedik a történeti és a nyelvtani hagyományokhoz. Minden esetben alaposan körül kell irni az uj szóhasználat fogalmi tartalmát. Kerüljük a szavak röviditett formájának az alkalmazását —ami a szakmai zsargonban gyakran előfordul—, mivel a röviditett forma elfogadható egy beszélgetés során, de nem alkalmazható Írásos beszámolókban. Példák: telefon helyett fon; laboratórium helyett lab; potenciométer helyett potméter; propeller helyett prop. Idegen szavakat ne használjunk abban az esetben, ha arra megfelelő magyar szó is létezik. Lehetőleg ugyanazt a szót, kifejezést ne ismételjük sürün, különösen egy mondatban többször. Próbáljunk ilyen esetben helyette más azonos fogalmat jelentő kifejezést alkalmazni. Lehetőleg kerülni kell a hosszú összetett szavakat. Amennyiben erre nincs lehetőség, ugy a tul hosszú kifejezéseket tanácsos kötőjellel megtörni. A számok használata is problémát jelent sok jelentés-készitőnél. Az a kérdés, hogy mikor kell számjegyeket irni és mikor kell a számokat betüben kifejezni. Általánosan elfogadható, hogy a műszaki beszámolókban a legtöbb számot helyesebb számjegyekkel, mint betűkkel jelölni. A beszámolók olvasói már megszokták ezt a módszert és gyorsabban is értik meg a számok viszonylatát. Egy hosszú számjegy könynyebben érthető számokkal kifejezve, mint betűkkel /például: 22 84-9 könnyebb, mint huszonkettőezernyolcszáznegyvenkilenc/. 100