Tudományszervezési Tájékoztató, 1974

1. szám - Szemle

dása. E nagyjelentőségű események mellett továbbra is éreztette hatását az MTA Elnökségének 1964-ben elfogadott feladatkiemelési rendszere. Ugyanezen időszak alatt jelentős változások mentek végbe a nemzetközi tudományos életben is, amelyek hatása kisugárzódott a kutatóhelyek tematikájára, működésére és szervezettségére. A főosztályhoz tartozó kutatóhelyek aránya az ország kutatásfejlesztési kapacitásából az abszolút számokat tekintve is jelentős, de méginkább jelentős abból a szempontból, hogy a kutatóhelyeken folyó alapkutatásokon keresztül az akadémiai intézetek hatása a magyar természettudományos és műszaki kutatás egészében jelentkezik. Célszerű éppen ezért kitérni a kutatóhelyek tervezési tevékenységével kapcsolatos néhány tapasztalatra. A kutatóhelyek egyrészénél kísérletképpen bevezették a feladattervezést, s ezzel egyidejűleg gondoskodtak a feladatok szerint i elszámolás rendjének kialakításáról is, amely végső soron intézeti szinten megteremti a feladatfinanszírozás alapvető feltételeit. Korai lenne még e rendszer, a tervezés és elszámoltatás problematikájáról részletesen szólni, a tervek áttekintése után meg kell állapítani azonban vajon a kijelölt kutatóintézetek a feladattervezésre vonatkozó előírásoknak alapvetően eleget tettek-e, és azok a kiegészítések, vagy módosítások, amelyek szükségessé váltak, egy uj rendszer bevezetésével járó szokásos nehézségként könyvelendők-e el. A feladattervezés bizonyára elősegíti az intézetek vezetőinek tudományirányitó tevékenységét, s jó alapul fog szolgálni a belső munkaszervezés javítására, megkönnyíti majd a belső ellenőrzés munkáját. A tervek és beszámolók értékelésénél a fő hangsúlyt a beszámolókra helyezték, mert a főosztály megítélése szerint azok tartalma elemzése, az abban foglalt eredmények szolgáltatják elsősorban a választ arra a kérdésre, hogy a kutatóhelyi tervek megalapozottak-e. Az értékelő munkában messzemenően felhasználták a tudományos testületek, azok opponensei véleményét, a főosztály által felkért szakértők javaslatait, véleményét és a főosztály rendelkezésére álló információkat is. A tervek megítélésénél a testületi állásfoglalások és a szakértői véleményeken tul a megalakult koordináló tanácsok munkájára támaszkodtak. Nehezítette a tervbiráló munkát, hogy a koordináló tanácsok szervezése, a főosztályon kívülálló okok miatt elhúzódott, ezért a főirányok tervjavaslatai is késve készültek el, viszont csak ezek ismeretében lehetett hozzáfogni a végleges kutatóhelyi tervek kialakításához. A beszámolók és más közbenső információk alapján megállapítható: Az 19701973 évi időszakban a Természettudományi I. Főosztály területéhez tartozó kutatóhelyek tevékenységében, a hazai és nemzetközi tendenciáknak megfelelően jelentős változások következtek be mind a kutatás tematikájában, mind pedig jellegében. A változások a következőkben foglalhatók össze: 1. Tisztult a kutatási profil. 2. Erősödött az interdiszciplináris kutatás. 34