Tudományszervezési Tájékoztató, 1974
1. szám - Szemle
terve is. A kohászat elnapolt terveit vagy nem tartották sürgetőnek, vagy pedig ugy Ítélték, a folyamatban levő munkálatok segitségével is elérhető a cél. A környezetvédelmi programot három projektumra korlátozták, egy a levegő, kettő a viz szennyeződésével foglalkozik. Később fogják megvizsgálni,.szükség van-e közös akcióra más ártalmak /elsősorban akusztikai ártalmak/ leküzdésére. A közös európai tudományos és műszaki kutatáspolitika megvalósítására törekvő kezdeményezések és a szakértői csoport tevékenysége ellenére a Hatok együttműködésében —talán az informatika és a tudományos dokumentáció kivételével— döntő változás nem következett be. A Bizottság ezért 1970. novemberében a Miniszterek Tanácsa elé terjesztett egy tervezetet a tudományos-műszaki kutatás átfogó közös akciójáról. De az alapelvek pontos rögzitése nélkül nem valósulhat meg tényleges európai kutatáspolitika. , . V A JELENLEGI PROBLÉMÁK ' A Közös Piac I972 októberében tartott párizsi csúcsértekezlete nem hozott újdonságot. Hangsúlyozták ugyan, "a tudomány és technika területén meg kell határozni a célokat és szavatolni kell a közös politika kialakítását. Az utóbbi magába foglalja a mindenkori országos politikák összehangolását a közösségi szerveken belül, valamint a közösség érdekét szolgáló intézkedések közös végrehajtását. E célból a közös szerveknek 1974. január l-ig elő kell terjeszteniük akcióprogramjukat a végrehajtás pontos idejének és a szükséges eszközöknek a megjelölésével." A nyugat-európai kutatáspolitika tükrözi Nyugat-Európa általános képét: kicsit "zűrös", kicsit rendszertelen, gyakran vitatott. Jellemző a közös kutatások pénzügyi helyzete is: az EGK jelenleg a tagországok tudományos kutatási és fejlesztési költségvetésének kevesebb, mint 2 százalékát forditja e célra. Ez 1973-ban 90 millió számitási egységet — körülbelül ЗЗО millió márkát jelentett. Az összeg csaknem fele az Euratom "klasszikus" programjához szükséges 10-10 százalék további négy területre jut: iparpolitikai jelentőségű, elsősorban acélipari kutatásokra; társadalompolitikai —főként orvosi, biológiai— témákra; a közösség környezetpolitikája előkészítését szolgáló kutatásokra; tudományos jellegű közsolgáltatásokra. A Bizottság egyik tudományos tanácsadója, Lord Kennet zavarba hozó kérdések alapján kivánja eldönteni, szükséges-e és milyen mértékben az együttműködés. Szerinte a következő kérdéseket kell sorra venni: - Szükséges-e a téma tanulmányozása? - Milyen eredmények várhatók a javasolt akciótól, milyen következmények képzelhetőek el? 4/ DAHRENDORF ,R.: Aktuelle Probleme europäischer Forschungspolitik. /Az európai kutatáspolitika aktuális problémái./ = Wirtschaft und Wissenschaft /EssenBredeney/, 1973.2-3.no. 2-9. p. 22