Tudományszervezési Tájékoztató, 1974
1. szám - Szemle
- Zaj, peszticid, sugárzás és hulladékvédelmi programok főosztálya - Kutatási és megfigyelőhálózati főosztály - Körzeti hivatalok /összesen 10 környezetvédelmi körzetre osztották fel az Egyesült Államokat és ennek megfelelően területi hivatalokat szerveztek meg/. A Hivatal kutatóhálózata két részből áll; azok az intézetek, amelyeket I97O előtt épitettek és korábban más főhatóságokhoz tartoztak, majd az átszervezés után a Hivatalhoz kerültek^és azok az intézetek és laboratóriumok, melyeket már a Környezetvédelmi Hivatal épitett fel 1970 után. Környezetvédelmi kutatás alapján az Egyesült Államokat négy körzetre osztották fel és négy kutatóközpontot szerveztek. Ezek elnevezése Nemzeti Környezet Kutató Központ /National Environmental Research Center/. A székhelyek: Cincinnati /Ohio/, Corvallis /Oregon/, Las Vegas /Nevada/ és Research Triangle Park /Észak Carolina/. A központokhoz hat-het kutatóintézet vagy laboratórium tartozik. Összesen 25 ilyen kutatóhely van a Hivatal felügyelete alatt. A kutatóközpontok szervezésénél nem a területi megoszlást vették alapul, hanem a kutatási főirányokat és specializálódást. A cincinnati-i központhoz tartozó kutatóhelyek elsősorban a vízszennyeződés és a toxikus hatások kutatásával foglalkoznak, a corvallis-i központ főleg az ökológiai kutatásokra, a las vegas-i központ a sugárhatások vizsgálatára, a Research Triangle Park-i központ pedig a humánbiológiai kémiai és fizikai kutatásokra specializál ódott. A KUTATÓMUNKA SZERVEZÉSÉNEK FŐ TENDENCIÁI 1973 folyamán lehetőségem volt a 25 laboratórium és intézet közül 7-et meglátogatni és személyesen tájékozódni az ott folyó kutatásokról. Ennek alapján a következő főbb tendenciákat lehetett megállapítani a kutatómunka szervezéséről : a/ A környezetvédelmi kutatásokban résztvevő intézetek igen konkrét központi tematikai irányitást kapnak. A témafinanszirozással párosult programozott kutatás és a különböző szakembereket egyesitő kutatócsoport /team/ szinte kivétel nélkül alapvető szervezeti forma az intézetekben. Ez az elv akkor is érvényesül, ha a kutatás nem rövid időn belül elérhető gyakorlati eredményekre, vagy eljárások kidolgozására irányul, hanem egy-egy problémakörről széles körű tudományos ismeretanyag gyűjtését és szintetizálását tűzi ki célul. Az ilyen kutatással foglalkozó intézetek élén az esetek többségében menedzser tipusu szakemberek állnak, akik a kutatómunkában közvetlenül nem vesznek részt, hanem hatáskörük az adminisztratív munka elvégzésére és a jóváhagyott programok teljesítésének ellenőrzésére, illetve a feltételek biztosítására terjed'ki.