Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Figyelő

zott különféle bizottságoknak, amelyek az uj tervet készitik elő a MITI számára. A programokon kivül az állam csak minimális segítséget ad az iparban folyó kutatásoknak, de az ipar állami támogatás nélkül is igen dinamikusan belefog kutatási tervek végrehajtásába. Az egyetem és az ipar к ö z.ö tti kapcsolat kétféle. Először az egyszerű mester-tanitvány kapcsolatot kell említeni; vagyis az ipar konzultál a legnevesebb professzorokkal. Cserében, ajándékképpen, berendezéseket ajánlanak fel részükre, igy nem ritka eset, hogy egy-egy professzornak saját, személyes tulajdonában levő számitógépe van. A másik fajta kapcsolat alapja az, hogy mindegyik egyetem berendezései révén egy bizonyos céghez van kötve /a tokiói egyetem például a Hitacsihoz/. Az egyetemi laboratóriumok gyakran tökéletesitik a különböző rendszereket, amelyeket a cég állított elő. A kutatás szintjén a japán informatikának meghatározott szükségleteket kell kielégítenie. A MITI, miután a hardware ipart segítette, az elmúlt két évben erejét elsősorban a software fejlesztésére forditotta. A kormány másik gondja a szakemberek kiképzése. Az egyetemek e területen csak lassan alkalmazkodtak a szükségletekhez, igy a nagy cégek kénytelenek voltak iskolákat és intézeteket alapítani saját szakembereik és ügyfeleik kiképzésére. Hasonlóképpen nagy terület a szabványosítás , amellyel több szerv is foglalkozik. Az informatika elméletének fejlesztése, a kutatások rendszeres átvitele az alkalmazás területére, a szintetizáló munkák,a becslések még nem szerepeltek állami tervekben; egyelőre csupán egyéni célkitűzések. Jelenleg az összes rendelkezésre álló energiát a nemzeti tervek végrehajtására mozgósítják, mert a nagy probléma a számitógép piac liberalizálása. Ez valószínűleg az előállítók restrukciójávai fog járni; mindenekelőtt az előállitók uj csoportosulásai alakulnak majd ki. Nincs kizárva, hogy ez az átrendeződés megold néhány függő problémát. A piac liberalizálása azonban rövid távú feladat. Japánban megértették, hogy egy nem tul távoli jövőben az ipar egy részét át kell alakítani, mert a hagyományos piacok telitődnek a jelenlegi termékekkel. A kormány véleménye szerint a jövő kulcsa az információk kezelése és továbbítása, itt várhatók az uj igények és a technikai haladás. A kutatás-fejlesztés itt leirt japán módszere végeredményben azt tükrözi, hogy Japánban nem annyira az elvont, konkrét cél nélküli kutatás felé fordul a figyelem, hanem inkább a környezet gyakorlati javitása felé. A tervek végrehajtásakor lépésről lépésre, szerényen haladnak előre, egyszerű és konkrét célkitűzések megvalósítása utján, amelyek a kiinduláskor intellektuális szempontból kevésbé ambiciózusak, mint nyugaton. Ugyanakkor hatékonyak és gyorsan felhasználható eredményekkel járnak. Miközben a MITI most indítja el második nagy számitógép programját, feltűnő, hogy