Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Figyelő

nagy laboratóriumok alapitása és fenntartása révén gondoskodott az ipar fejlesztéséről. Ebből adódik, hogy még ma is igen szorosak a kapcsolatok a kormány és az ipar között. A nemzeti szintű problémák esetében az ipar a kormánytól várja az utmutatást, amely a közintézmények, az egyetemek és magának az iparnak a berkeiben végzett széles körű konzultációk eredményeként meg is adja ezt az irányitást. Másrészt, a második világháború után az ország nagy arányú pusztulása és a gyenge kormány tehetetlensége folytán az iparra hárult a feladat, hogy dinamizmusa révén visszaadja Japán erejét. így az ország életében domináló szerephez jutott, s ebből következik, hogy a kutatás-fejlesztésben az ipar még ma is az összes kiadások mintegy kétharmadát viseli. Az informatika területén a kutatás legfőbb támogatói a Hitacsi, Fudzsicu és a Nippon Electric cégek. Központi laboratóriumuk van, ahol alapkutatás folyik; az üzemekhez csatlakozó laboratóriumokban pedig elsősorban alkalmazott kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak. Ezen túlmenően, a Fudzsicu és a Hitacsi különleges intézeteket hoztak létre, amelyek a software kidolgozásával foglalkoznak. Az informatikai kutatások második nagy egységét két állami laboratórium alkotja: a Nemzeti Elektrotephnikai Laboratórium /ETL/ és a Távközlési Laboratórium /ECL/, amely az állami Telefon és Táviróvállalat /NTT/ tulajdona. Kevésbé jelentős munkát végez az államvasutak kö ponti laboratóriuma, valamint a Külkeres kedelmi és Iparügyi Minisztérium /М1Т1/ alá tartozó Japán Információ Feldolgozó Fejlesztési Központ. Végül az egyetemeken is található néhány kutatócsoport, amelyeket számitóközpontok körül szerveztek s amelyeket nagyméretű számitógépekkel láttak el. A legnagyobb kutatóbázissal a tokiói egyetem rendelkezik. Megjegyzendő, hogy az állami és az ipari laboratóriumok egy kivétellel mind Tokió körzetében- helyezkednek el, s ugyancsak a főváros környékén koncentrálódnak a kutatást-fejlesztést végző nagyüzemek. Ami a kutatások természetét illeti az egyetemek kétségtelenül túlnyomórészt alapkutatásokat végeznek Az ipar és az állam kutatási terveiben a MITI és az állami Telefon és Táviróvál lalat tervei dominálnak. 1966-ban a MITI megkezdte egy úgynevezett Nemzeti Terv megvalósitását, amelynek célja nagy mére^ tü, az IBM ЗбО-85-höz hasonló számitógép kidolgozása. E terv végrehajtása most fejeződik be. A MITI második, most elindított hétéves terve körülbelül 35 milli árd yen-be kerül, célja nagy számitógép konstruálása /1 milliárd yen mintegy 17,8 millió fr. frank/. Negyedik generációs számi tógépről van szó, amely képes az emberrel való közvetlen érintkezésre, az emberi hang felismerésére és a kinai irás jegyeinek leolvasására. Az NTT 1965-ben elinditott program jának célja egy CDC 67ОО, igen nagy szá-