Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

8. táblázat A költségszerkezet elemzése egy állami ipari kutatólaboratóriumban Az összkiadások %-ában Közvetlen költségek bérek és fizetések 41,3 anyagok 10,9 amortizáció 11»4 egyéb 3,5 Összesen 67,1 Fenntartási költségek 32,9 Együttvéve 100,0 Az abszolút adatok szerint egy tudós munkájának biztositásához átlagosan évi 2? 000 rúpia ráforditás szükséges. A laboratóriumok személyzeti összetételének arányai pedig keresztmetszetben igy alakultak: a kutatók 25»1, a tudományos-technikai segéderők 44,8, a nem-tudományos munkával foglalkozók 30,1 százalékát tették ki az összes dolgozóknak. Az illetékesek felismerték a kutatás továbbfejlesztésének szükségességét és ezért növekvő számban —bár egyelőre nem nagy arányban— hivtak életre к i s é r leti üzemeket s más, a fejlett államokban bevált kiegészitő-létesitményeket, főleg az ipari K+F szférában. A külföldiek ipari közreműködése is hasznosnak bizonyult egy-egy adott szektor szerkezeti és technikai tökéletesítése terén. India több mint 99 %-b'an importált "know-how" - t használ, amihez részben szabadalmak átvétele, részben közvetlen külföldi közreműködés utján jutott. Ennek költségterhei azonban igen nagyok: egy 1948-1965-ig terjedően végzett elemzés kimutatta, hogy a külföldiek tőke-repatriációja, átutalt profitjai és a számukra kifizetett szabadalmi dijak közel kétszerte annyit tettek együttes értékben /9,6 milliárd rúpiát/, mint amennyi beruházásokban és bármily egyéb formában Indiába ezidő alatt összesen külföldről beáramlott /ez utóbbiak értéke 5,2 milliárd rúpiát ért el/. További előrelépés biztositása érdekében perspektívában a tervezés és tudományfejlesztés szervezeti integrálására törekszenek Indiában, aminek bázisául 15-20 évre szóló tervet készítenek. Utóbbi vázolja gazdasági és tudományos téren a főbb fejlesztési irányokat és célokat, amiket azután ötéves tervekre bontva is kimunkálnak, s a Nemzeti Fejlesztési Tanács, valamint a kabinet elé terjesztenek felülvizsgálás, majd jóváhagyás végett. A tudományos kutatás területén a Tervbizottság tanácsadó és koordináló funkciót tölt be inkább, semmint végrehajtó szerepet. Ez tehát megoldását tekintve к ö 80