Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

A táblázat nem minden tekintetben eléggé árnyalt, de jó képet ad a három év fejlődéséről /az 1971/1972 jelenti a közöttes költségvetési évet/. Az egyéni kutatás leggyakrabban az egyetemeken folyó projektumokat jelenti! A kollektiv kutatást általában a szakágak kutatási szervei végzik, s ekkor az STU csak a szubvenció felét fedezi. Ezt a támogatást nem az intézet fenntartására, hanem a résztvevő iparágak által kidolgozott kutatási program kivitelezésére folyósitja az STU. Az IUV ipari fejlesztési projektumokat jelent, amelyek számára a támogatást kölcsön formájában, feltételes visszafizetési kötelezettséggel adják. I97O és I97I folyamán az összes szakág kutatóintézetei szerződést kötöttek, még akkor is, ha előzőleg már rendelkeztek ilyennel. A műszaki területen több intézethez, ahol az STU-nak képviselői működtek, I97O/I97I folyamán uj ágazatokat csatoltak. Az STU határozata a svéd exportipar támogatásáról többek között azt eredményezte, hogy az ipari fejlesztési projektumoknak juttatott szubvenciók, és különösen a kollektiv támogatás erőteljesen növekedett. Az 1971/1972.évi úgynevezett belső költségvetés arra mutat, hogy az egyéni kutatásra forditott összegek körülbelül 20 %-ot csökkentek 1970/1971 óta. Ezért, és mivel az STU most lehetőséget kapott 3 éves szubvenció engedélyezésére, az uj területeken való kezdeményezés nagy nehézségekbe ütközik. Tevékenységük első éveiben olyan területek kaptak gyakran szimbolikus támogatást az egyéni kutatáshoz, amelyeknél éppen a legszükségesebb lett volna a kollektiv segitség. /Példa erre az oktatási technika, a munkakörnyezeti, vagy oceanológiai kutatások./ I97O/I97I óta az állami segitséget az STU közvetiti azzal az elképzeléssel, hogy segitse egy-egy iparág közös kutatásait /évente 12 millió svéd korona/. I97I/I972 óta uj összeget bocsátottak az STU rendelkezésére, amely nem terheli a külön kutatási tervösszegeket. Az ország készleteinek jobb kihasználása és az ipar bázis-ismeretei elősegitése céljából az STU gondoskodik az ipar és az egyetemek kapcsolatainak fejlesztéséről. így az STU összekötő titkárokat alkalmazott a göteborgi, stockholmi, lundi, uppsalai és umeai főiskolákon, akiknek az a feladatuk, hogy tájékoztassák az STU-t az egyetemek aktuális kiadásairól és folyamatban levő projektumairól, valamint elősegitsék a vállalatok és a kutatóintézetek együttműködését. 1970/1971-re az erre előirányzott költségek 600 000 svéd koronát tettek. A távlati tervezés 1970-ben, illetve 1971-ben indult meg az STU-ban. E tevékenység több formája kapcsolódik a tervértékeléshez, a többi pedig specifikus problémakörökre vonatkozik és módszertani utalásokat tartalmaz, milyen K+F szükséges rövidtávú és a távlati kérdések megoldásához. Az STU nemzetközi titkársága 1970-1971-ben mindenekelőtt a kormányközi műszaki és tudományos egyezményekkel kapcsolatos munkával foglalkozik. Korábban az OECD rendelkezett elsőbbségi joggal, de időközben a szocialista országokkal kötött bilaterális egyezmények, valamint elsősorban a Közös Piac ke65