Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

A szervezeti megoldások kialakitása előtt nagyon fontos a kutatási folyamat valamennyi feltételének vizsgálata. Nem az a döntő, hogy minden esetben maximáli san megfelelők legyenek a feltételek, de valamennyi feltétel alapos elemzése elenged hetetlen. AZ INPUT SZAKASZA 1. Szubjektiv feltételek A tudományos munka, különösképpen annak alkotó szakasza döntően a kutató motiváltságától függ. A legjobb motiváló eszköz, ha a kutató érdekei és a tudományos ismeret között közvetlen a kapcsolat /elsődleges motiváció/ — ezt szolgálja a kutatás szabadságának, a szabad téma- és módszerválasztásnak a bizto sitása. A másodlagos motiváció eszközei az előmenetel- vagy fizetésemelés kilátásba helyezése; ezt a módszert az iparvállalatok személyzeti politikájában használják elsősorban, ahol elsődleges motivációra nincs is mód. A tudományos tevékenység jellegének viszont jobban megfelelnek az elsődleges motiváció for mái. 2. Személyek közötti feltételek Ha a másodlagos motiváció alkalmatlan a kutatók ösztönzésére, akkor kifeje zetten akadályozza a kutatók közötti együttműködés kialakitását. A kon kurrencia-érzés, a "teljesitmény-drükk" gátolja a kölcsönös segítségnyújtást. A szer vezeti megoldásoknál erre feltétlenül figyelmet kell forditani. A csoportmunkával szembeni ellenvélemények általában abból erednek, hogy nem a legmegfelelőbb helyen élnek a csoportmunka lehetőségével és kiélezik az együttműködést a különböző státuszu és beosztású kutatók között, A célkeresés és a feladat meghatározása fázisában célszerű a csoportos munka; az iro dalomértékelést, az egzakt kisérletek elvégzését, az eredmények megfogalmazását viszont előnyösebb egyénileg elvégezni. 3. Külső ösztönzés A német tudomány tradiciói erősen hozzájárultak a kutató izolálásához. "Szabad kutatás" sokáig annyit jelentett, mint a tudományhoz nem értő környezet kívánságainak figyelmen kivül hagyása. A tudományos kutatás állami és magán finansziro zása nyilvánvalóvá tette, hogy a kutatónak nemcsak a feladat kitűzésekor, de a módszerek kiválasztásakor, a várt eredmény felhasználási lehetőségeinek tervezésekor is figyelemmel kell lennie a társadalmi igényekre. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a tudomány társadalmi korrektiv funkciója betöltéséhez szükség van a tudomány szabadságára. A tudományos környezettel való vita csak konkrét kutatási folyamatok kérdésében célszerű, mert az érdekkonfliktusok csak ebben az esetben értékelhetők tudományos szemszögből. 45