Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

A tudományszervezési kérdésekben jártas szakemberek máris egy sor ellenvetéssel álltak elő: - nemzetközi rangú tudósok nem fognak intenziven foglalkozni egy számukra idegen kutatóintézet munkaproblémáival; - nem várható tőlük tárgyilagos és elfogulatlan vélemény, mivel a tudósok feltehetően személyes kapcsolatban állnak a rokon témával foglalkozó intézmények vezetőivel, megsemmisitő birálatot nyilván nem közölnének; - a jelentékeny honoráriumot az idősebb korosztályhoz tartozó tudósok vennék fel, akiknek ugyan elvitathatatlanul gazdag tapasztalataik vannak, de kevéssé ujitásorientációjuak; - az eljárás költségei /honorárium, utazás stb./ legalább évi 500 000 márkára rúgnának. Az ellenvetések bár jogosnak tűnnek, nem foglalkoztak a kérdés lényegével, azzal ugyanis, hogy ésszerü-e egyedül az ellenőrzéstől a hatékonyság fokozását várni. Kicsit meghökkentő talán a hasonlat, de amikor a jogászok belátták, hogy pusztán a büntető szankciók kilátásba helyezésével az embereket nem lehet a bűnözésről "lebeszélni", vizsgálni kezdték a bűnözési viselkedés kiváltó tényezőit. Az Egyesült Államokban számos tanulmányt végeztek arról, milyen körülmények vezethetnek a kutatás optimális eredményességéhez. Az Egyesült Államok és a szocialista országok a szervezés-szociológia, a munkaszociológia, a munkalélektan, a rendszerkutatás, az operációkutatás, az alkotóképesség kutatása eredményeit közvetlenül alkalmazzák a tudományos tevékenység hatékonyabbá tételére. A Max-Planck-Társaság kiadta ugyan e témakör szakbibliográfiáját /igaz, hogy főként az amerikai anyagot/, de ugy látszik a reformbizottsághoz ez nem jutott el, különben megmagyarázhatatlan lenne, miért redukálta a hatékonyság problémáját a hatékonyság ellenőrzése problémájára. A TUDOMÁNYOS MUNKA ÉSSZERŰ TERVEZÉSE A tudományos tevékenység hatékonysága bizonyos fokig már a tervezés fázisában biztositható. Mint minden termelési folyamat, a tudományos tevékenység is három lépcsőre bontható: - input, - kidolgozás, - output. A Max-Planck-Társaság által javasolt ellenőrzési rendszer főként az output fázisán alapul. A kutatásnak az alkotás és a munka szakaszaira osztása is a három fázist tükrözi: az alkotás inkább az input, a munka a kidolgozás megfelelője. A tudományos tevékenység három fázisát és az intézeti tudományos munka szervezeti formáit mutatja az 1. és 2.ábra. 43