Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

Az egyetemi kutatás nehéz helyzetéhez hozzájárul az is, hogy alig kap támogatást a magánszektortól. Az Oktatásügyi Minisztérium 1964-ben 6 millió, 1965-ben 12 millió, 1969-ben 85 millió Sch pótlólagos támogatást kapott a kutatás fejlesztésére. Pótlólagos bevételi forrásul szolgálnak általában a többi minisztériumok, olyan társaságok mint a Ludwig Boltzmann Társaság vagy az Osztrák Iparosok Egyesülete. 1967—ben például az utóbbi társaság 5 millió Sch-et juttatott az egyetemeknek. Egészében véve, a nem költségvetési források kicsik, főleg ha összehasonlítjuk őket néhány külföldi egyetemével. A zürichi Szövetségi Műszaki Egyetem 1965-ben több, mint 2 000 kutatót, mérnököt, technikust tudott alkalmazni kutatási célokra kapott ném állami forrásokból; a bécsi Müszai Egyetem viszont 1967-ben összesen 5 millió Sch-et kapott kutatási célokra /beleértve az állami és nem állami támogatást is/. Az ipar részéről elmaradó támogatás oka nemcsak a vállalatok kutatással szembeni értetlensége, hanem az is, hogy az egyetemek a "kutatás szabadságát" hangsúlyozva nem igyekeznek a kutatásokat a társadalom igényeivel összehangolni. 1969-ben az egyetemi rektorok konferenciája még mindig azt hangoztatta, hogy az egyetem "a szabad kutatás helye", munkájába a kormány nem szólhat bele, és tevékenységéről nem köteles számot adni senkinek.

1^ Sem az iparnak, sem az egyetemeknek nincs haszna a nagyfokú elkülönültségből. Az ipari szerződések hiányában az egyetemi kutatások nem kapnak megfelelő ösztönzést, s ez azt is jelenti, hogy az ipar sem tud kellő mértékben profitálni a technikai fejlődésből.. Összegezve, ahhoz, hogy Ausztria versenyképes maradjon, az egyetemi kutatásoknak több támogatásra van szükségük. Nemcsak pénzügyi támogatásról van szó, hanem a kutatások számára kedvező légkör és feltételek megteremtéséről. A bécsi Vegyipari Egyetem végzős hallgatóinak majdnem a fele kivándorol, nem is anynyira anyagi okokból, mint inkább azért, mert Ausztriában nem látják biztosítottnak a lehetőségeket. Elsősorban ez az oka annak, hogy évente több ezer fiatal diplomás hagyja el az országot, és keres alkalmazást külföldön, főleg a Német Szövetségi Köztársaságban. A legtöbb európai ország szenved a tudományos kutatók kivándorlásától, de Ausztriát különösen súlyosan érinti a kivándorlás hatása, ti. nagyrészben a fiatal diplomások hagyják el az országot, megfosztva ezzel Ausztriát a létfontosságú szakember utánpótlástól. AZ OSZTRÁK KUTATÁSPOLITIKA ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE Ausztria elmaradottsága a kutatás és fejlesztés területén elsősorban azzal magyarázható, hogy a második világháború utáni években a kuta16/ Vorrang... i.m. 39