Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

2. szám - Figyelő

vékenységüket, s beleszól a tudománytá­mogatásra forditandó összeg elosztásába. — Birth of the Advisory Board for the Research Councils. /Megszüle­tett a Kutatótanácsok Tanácsadó Testülete./ = Nature/London/, 1972.okt.27. 481-482. p. > A komplex és inter­diszciplináris tudo­mányterületek infor­mációellátottsága A két vagy több tudományág határán létrejött szakterületeket interdiszcip­lináris vagy komplex területeknek neve­zik. A két elnevezés két különböző fogal­mat takar. A tudományterületek összeolva­dásának foka határozza meg, hogy inter­diszciplináris vagy komplex problémáról van-e szó. A vibrációkutatásban például élesen szétválik a téma fizikai aspektu­sa /a rezgés mint fizikai jelenség/, mér­nöki/a vibráció technikai felhasználása/ és biológiai összetevője /a rezgések hatása az élő szervezetre/. A vibráció­kutatás kölcsönhatásában vizsgálja a té­ma három aspektusát, de mivel ezek hatá­rozottan elkülönülnek a kutatásban, inte rdiszc iplináris problémáról van szó. A valóban komplex tudományos problémák nem vezethetők visz­sza más tudományágak tárgyára. A komplex tudományterü­letek információellátása rendkivül bonyo­lult feladat, az információ ugyanis "szétszóródik". A SZUTA Tudományos Műsza­ki Könyvtárának munkatársai az interdisz­ciplináris és a komplex tudományágak bib­liográfiai kiadványainak elkészítésekor 4-5-ször annyi folyóiratot néznek át, mint valamely szük szakterülettel vagy egységes tudományággal foglalkozó hason­ló kiadványok összeállításánál. A moleku­láris biológia szakirodalma például há­rom referativ kiadvány 19 rovatában lel­hető fel. Az információ ilyen nagyarányú szétszórtsága annotált bibliográfiai tá­jékoztató kiadását teszi szükségessé az Interdiszciplináris és a komplex terüle­teken. Ilyen jellegűek a Szovjetunióban a "Bionika", a "Vibráció a technikában" és a "Matematikai módszerek alkalmazása a közgazdaságtanban és a szociológiában" c. kiadványok. A cikk szerzői felmérést készítettek, amelynek célja e publikációk hatékonyságának megálla­pítása volt. A bibliográfiai kiadványok hatékony­ságának mutatója meghatározott idő alatt ismertetett releváns ki­adványok száma. A haté­konyság ennél konkrétabban is meghatároz­ható két mutató segítségével: 1. az abszolút hatékony­sági mutató meghatározott idő alatt kö­zölt, az igénylőt érdeklő publikációk szá­mának számtani közepét jelenti. 2. A viszonylagos hatékonyság az abszolút hatékonyság mér­tékének és a megfigyelt időszak alatt kö­zölt bibliográfiai ismertetések számának egymáshoz való viszonyával határozható meg. Egyéves időszakot vizsgálva, a meg­figyelt kiadványok hatékonysága a követ­kező : 319-

Next

/
Thumbnails
Contents