Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

2. szám - Szemle

A felszólalások helyeselték a nevelésügy és a tudomány prioritásának további fenntartását. Az UNESCQ-nak tevékenysége során törekednie kell a szellemi és a gyakorlati munka egységének kialakítására, s az interdiszciplináris szemlélet érvényesítésére, a munka decentralizálására, amelynek során fokoznia kell a Nemzeti Bizottságok és a nemkormányzati nemzetközi szervezetek végrehajtó szerepét, a tagállamok közötti regionális és nemzetközi együttműködést. A plenáris ülésen néhány kérdésben hevesebb vita alakult ki, például az emberi jogokról és a békéről szóló szovjet határozati javaslattal kapcsolatban, amelyet a nyugati országok képviselői a szervezet depolitizálását hangoztatva igyekeztek elvetni — eredménytelenül. A távközlési műholdak révén közvetlenül vehető televizió-és rádióadások tartalmára vonatkozó UNESCO elvek elfogadását is éles vita előzte meg. A szovjet javaslat kapott többséget a tajvani tagdijhátralék hosszasan vitatott kérdésében; ennek kiegyenlitését ugyanis sem a legnagyobb hozzájárulást fizető államok, sem a Kinai Népköztársaság nem voltak hajlandók vállalni. A PROGRAMBIZOTTSÁGOK MUNKÁJA A plenáris ülés mellett a Közgyűlés számos bizottságban folytatta munkáját, amelyek közül az öt programbizottságban felmerült leglényegesebb kérdésekről kivánunk csak ismertetést adni elsősorban azokról, amelyek nem szerepelnek az előzetes ismertetőben.''"

7' A nevelésügyi bizottság foglalkozott az Edgar Faure elnöklete alatt létrehozott Nemzetközi Nevelésfejlesztési Bizottság jelentésével. Számos elismerő értékelés mellett több birálat is elhangzott többek között azért, mert a tanulmány nem vette kellőképpen figyelembe egyrészt a fejlődő országok igényeit, másrészt a fejlett szocialista országok nevelésügyi tapasztalatait. A bizottság javasolta, hogy az UNESCO vizsgálja felül a technikai és szakmai nevelésre vonatkozó 1962-ben elfogadott nemzetközi ajánlást, illetve tanulmányozza egy nemzetközi ajánlás kidolgozásának lehetőségét a nemzetközi megértésre; együttműködésre, valamint a békére való nevelésről. Ez utóbbi kérdésre vonatkozóan sokan hangoztatták a nemzetközi megértésre nevelés kiterjesztésének szükségességét. A nevelésügyi programok vitája során központi helyet kapott a neveléstervezés, az integrált és a permanens nevelés kérdése. A küldöttek helyeselték azt az UNESCO-n belüli átszervezést, amelynek értelmében ezentúl az egyetem előtti tudományos és műszaki oktatás, az esz1/ Tudományszervezési Tájékoztató, 1972.6.no. 904-906.p. 226