Tudományszervezési Tájékoztató, 1973
2. szám - Szemle
kedvezőbbé vált, a K+F bázis túlzott főváros-centrikussá g a még mindig fennáll, s feltehetően még jóidéig fennmarad. SZEKTORA LI S STRUKTURA A K+F bázis szektorális struktúráját a következő négy szektor szerinti tagolásban vizsgáljuk: 1. kutatóintézeti szektor /főhivatású K+F intézetek/, 2. vállalati szektor /vállalati K+F helyek/, 3. tanszéki szektor /tanszéki kutatóhelyek/, 4. egyéb szektor /pl. muzeumok, könyvtárak és egyéb, az előbbiekhez nem sorolható kutatóhelyek/. A nálunk sajnos még mindig használatos felosztásnál a vállalati és egyéb szektor összevontan, egy csoportban szerepel, ami több szempontból- is neheziti a tisztánlátást és gátolja az érvényesülő lényeges tendenciák világos felismerését. De a statisztika - ha bizonyos megszorításokkal is - módot ad az emiitett négy-szektoros vizsgálódásokra is. /Számításainknál az "Egyéb kutató-fejlesztő helyek" csoportjából az orvostudományi, agrártudományi, műszaki tudományi és közgazdaságtudományi adatokat soroltuk a vállalati szektorhoz, a fennmaradó többit pedig az egyéb szektorhoz./ Az összehasonlíthatóság érdekében teljes munkaidejű dolgozókra átszámitott létszámadatok alapján vizsgálva, a szektorok szerinti létszámmegoszlás 1971-ben a következő képet mutatta: Szektor Dolgozók száma Kutatók száma Szektor fő % fő % Kutatóintézeti 30 371 56 8 895 50 Vállalati 18 243 39 5 620 32 Tanszéki 5 491 10 3 081 17 Egyéb 448 1 296 1 Együtt: 54 553 100 17 892 100 A K+F ráfordítások szektorális megoszlása 1971-ben: Szektor K+F ráfordítások ebből: beruházások Szektor millió Ft % millió Ft % Kutatóintézeti 4 486,5 53 935,8 48 Vállalati 3 306,7 39 890,0 47 Tanszéki 668,3 8 88,9 5 Egyéb 33,1 0 2,1 0 Együtt: 8 494,6' 100 1 916,8 100 207
