Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

2. szám - Szemle

- a hazai K+F bázis szerepét jelentős mértékben növeli az, hogy már az uj /1985-ig szóló/ országos távlati tudományos kutatási terv kidolgozásának időszakában /és azóta méginkább/ a legfontosabb népgazdasági fejlesztési programok kutatási célprogramjainak megvalósítására koncentrálódik e bázis erőinek és eszközeinek java része; a K+F bázis ezért rendkivül fontos szerepet tölt be a tudományos-technikai forradalomra való hazai felkészülésben, e forradalom progressziv vívmányainak hazai alkalmazásában és továbbfejlesztésében, továbbá a népgazdasági fejlődés uj irányzatainak és útjainak kijelölésében. A K+F BÁZIS ÉS TEVÉKENYSÉG STRUKTURÁJA A K+F bázis és tevékenység strukturája - más területekéhez hasonlóan rövid időtávon általában nem, vagy csak igen kis mértékben változik. De a strukturális elemzés ilyen időtávon is értékes lehet, mert - egyrészt a viszonylag csekély évenkénti strukturális változások felhivják a figyelmet a később bekövetkező nagyobb változások irányára, az érvényesülő mozgási tendenciákra; és - másrészt módot adnak az összehasonlíthatóság érdekében esetleg elhanyagolt uj területek /a mi esetünkben a megfigyelési körbe bevont uj tanszékek/ által előidézett strukturális változások vizsgálatára is. Ennek megfelelően, a továbbiakban adataink általában /a kivételeket külön jelöljük/ az 1971. évi teljes megfigyelési körre vonatkoznak. A K+F BÁZIS 1971. ÉVI STRUKTURÁJA A K+F HELYEK TÍPUSAI ÉS NAGYSÁGA Az 1971-ben megfigyelt 1228 K+F hely közül 129 főhivatású K+F intézet, 891 egyetemi, főiskolai tanszék, 208 egyéb K+F hely, ebből: I63 ipari termelő vállalat, 8 tervezőintézet, 37 egyéb K+F hely /muzeum, könyvtár stb./. Teljes munkaidejű dolgozókra átszámitott létszámadatok alapján, egy-egy K+F helyre átlagosan az alábbi létszámok jutnak: Létszámkategóriák K+F intézetekben Tanszékeken Egyéb K+F helyeken Kutatók 69 3 28 Segéderők 88 2 61 Egyéb dolgozók 78 1 Összes dolgozó 235 6 89 204