Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Figyelő

г б 1 — elsősorban a nyersanyagkutatás, a tengervíz ásványtalanitása és a környezetvédelem területén. Épül az európai molekuláris biológiai kutató laboratórium, Milánóban pedig nemzetközi menedzsment intézet nyilik. — Le rapport "Recherche IV" du, gouvernement fédéral allemand. /Az NSZK 4.kutatási jelentése./ = Le Progrès Scientifique /Paris/,

1972. 155.no. 47-50.p. _ . A "gondolatgyárak" válsága Az Egyesült Államok politikai életére az utóbbi husz évben egyre nagyobb hatást gyakorolnak az "agytrösztöknek", "gondolatgyáraknak" nevezett kutatóintézet típusok. Az intézetek jellegzetessége, hogy a megrendelőknek szinte tetszőleges témakörökből összeállítanak tanulmányokat, javaslatokat, birálatokat. A beszámolók mellett matematikai elemzéseket készítenek, újításokat terjesztenek elő, az újítások megvalósításához szükséges technológiát is kidolgozzák. Becslések szerint a szövetségi kormány 16 milliárd dolláros kutatási költségvetéséből 15 milliárdot a "gondolatgyárak" kapnak. A legkiválóbb és a legismertebb "gondolatgyárak" közvetlen kapcsolatban állnak a Honvédelmi Minisztériummal /Department of Defense — DOD/, bár az utóbbi időben a vietnami háború miatti elégedetlenség fokozódása és a Pentagon titkos iratai publikációja kiváltotta botrány következtében egyre inkább polgári témákkal is foglalkoznak. A közhangulat megváltozása, a katonai, világürkutatási és nukleáris programok háttérbe szorítása arra készteti a tudósokat, hogy a nagyvárosok problémáival, az egészségüggyel, az oktatással , a szennyeződés csökkentésével foglalkozzanak. A "gondolatgyáraknak" két fő tipusa van: az első s ide tartozik körülbelül 70 intézmény, lényegében a DOD-tól függ, onnan kapja költségvetésének legalább a felét, 12 szerződéses alapon évi szubvenciót kap a DOD-tól, az összeg felhasználásáról pedig önállóan dönthet. A szubvencionált intézetek szabadon választják meg kutatásuk irányát, nemcsak katonai célú programokon dolgoznak. Az első tipus leg ismertebb intézete a RAND Corporation. A második típusba .tartozó intézetek /például az Arthur D. Little/ egyaránt fogadnak el megrendeléseket a magánipartól, a szövetségi kormánytól, sőt gyakran még külföldi kormányoktól is. Az intézetek fő jellemzője, hogy a magasan kvalifikált kutatók bármilyen témakörben hajlandók kutatásokat végezni. Az intézetek K+F tevékenység elit gárdáját foglalkoztatják, évi költségvetésük pedig mintegy 28 milliárd dollár. Saját véleményük szerint fő előnyük abban rejlik, hogy a megrendelt tanulmányokat kritikusan készítik el, egymástól független, sőt egymásnak ellentmondó javaslatokat készítenek, a választást viszont a megrendelőre bizzák.