Tudományszervezési Tájékoztató, 1973
1. szám - Figyelő
formációáramlást." A Szovjetunióban 82, tudományos információk terjesztésével megbizott információs hivatal, és 8 000 ipari információs iroda működik, mégis előfordul, hogy a kutatók nem tudják, mivel foglalkozik a szomszédos intézet. Fokozni kell az erőfeszítéseket az interdiszcipli n.á ris kutatás kialakítására. Célszerűnek látják 3-5 éves megbízatással úgynevezett mozgó csoportok létrehozását, melyek meghatározott témán dolgoznának és a feladat megoldása után a tagok uj csoportokba helyezkednének el. \ — VERGUESE,D.: La recherche au service de la société socialiste. /Kutatás a szocialista társadalom szolgálatában./ = Le Monde /Paris/, 1972.szept.27. 27.p. 1973 — a francia kutatás nehéz éve Az 1973« évi kutatási költségvetéstervezettel Franciaország t i z évet lépett vissza; a kutatási ráfordítások aránya a bruttó nemzeti termékben az I963.évi szintre csökkent /1,8 %/, holott 1968-ban már 2,73 % volt. A hatodik tervidőszak kutatási előirányzatai már csak naiv elképzeléseknek tűnnek; a terv előkészítése során hivatalosan elismerték, az ország jövője szempontjából rendkívül fontos lenne legkésőbb 1975-ben tudományos kutatásra fordítani a BNT 3 %át. A kormány uj költségtervezete teljesen figyelmen kivül hagyja a kutatási 103 tervbizottság ajánlásait. A kutatási költségek névleges növekedése az elmúlt három évben alig 20 %, mig az Európai Közösség többi országában 40 % volt. A kutatási költségvetés már 200 millió frankkal maradt el a terv minimális követelésétől. A tervben előirányzott /állandó értékben számított/ legkevesebb 7,5 %-os évi növekedés helyett 1973-ban 0,8 %-ra lehet számítani, ha figyelembe veszik a hivatalos árindex szerinti áremelkedéseket. A tényleges uj kutatóhelyek száma az előirányzat felét sem qri el: 1973-ban a teljes állami kutatási szektorban csak 700 uj kutatói és technikusi státust nyitnak. Az anyagi eszközök hiányában lehetetlen uj kutatócsoportokat létesíteni, az elavult berendezéseket korszerűbbekkel felcserélni. A kutatási tervvel kapcsolatban csak egyhez ragaszkodik a kormány: a kutatást az iparnak kell alárendelni , mivel "csak az rentábilis, ami eladható". A kormány ipartámogató tevékenységének fontos tényezője a fejlesztési segély hitelalap; az úgynevezett nagy programok kevesebb támogatást kapnak az előző évinél és a teljes keretösszeg is csökken: 1971-ben 138 millió frank, 1972-ben 210 millió, 1973ban 154 millió. A konjunktúra alap létesitése, 364 millió frank költségvetési kerettel, azt a célt szolgálja, hogy a pontosan előrejelezhető sikert nem mutató ipari kutatásokat az általános fejlődés lassulása esetén kiegészitő támogatásban részesitse a kormány. A kormány elgondolásaira