Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

- a leendő szellemi munkaerők többlépcsős kiválasztása, - a népgazdaság várható várható fejlesztési igényeinek megfelelő munkaerőképzés , - a leghatékonyabb oktatási, képzési formák és módszerek fejlesztése, - a szellemi munkaerők tényleges fejlesztési igényeknek megfelelő pályára irányitása, - a tudományos-műszaki fejlődés és a munkahelyek igényeinek megfelelő továbbképzés , - az aktiv tudományos-műszaki információszerzés és a kutatás helyes arányainak kialakítása, - információszerzés és a kutatások valóságos hazai feladatokra orientálása, - annak biztositása, hogy a kutatások való igények, a világszínvonalról szerzett információk és kiváló képességű kutatók érdeklődésének metszőpontjaiban jöjjenek létre, - szellemi energiáink a legjobb külföldi eredmények leggyorsabb megszerzésére, illetve ezek adaptálására, továbbfejlesztésére és csak az ezek révén megoldhatatlan problémák kutatására koncentrálódjanak, - az információszerzés és a kutatások által szerzett ismeretanyag minél gyorsabban váljék hatékonnyá a fejlesztésben, a műszaki tervezésben, az oktatásban és irányításban; alkalmazásuk tapasztalatai minél gyorsabban csatoljanak vissza az információszerzésbe és kutatásba. A kiválasztás, képzés és továbbképzés problémáit két körülmény teszi fontossá: - a tudományos-műszaki fejlődés a fiatalság ügye /25-35 éves korában a legalkotóképesebb az ember/, - nálunk nagylétszámu korosztályok /"Ratkó"/ készülnek belépni. Ha ezt az alkalmat szervezett és előrelátó munkával jól ragadjuk meg, nagy lehetőség nyilik fejlődésük meggyorsítására. Természetesen vizsgálnunk kell az egész népgazdasági szervezetrendszer fejlődési prognózisait, alrendszereinek a tudományos alrendszerrel, illetve az alkotó szellemi munkát tartalmazó részrendszereikkel való közvetlen és közvetett kapcsolatait , végül az alkotó szellemi munka népgazdasági szintű legfelső irányításának hatásait. 2. Annak érdekében, hogy e vizsgálati problematika megközelítése szisztematikus legyen, csoportositási rendszerünkhöz felhasználtuk dr.Kiss István szervezettipológiáját, amely a magyar népgazdaság szervezetrendszereinek 1216 szervezettípusát határozza meg, mégpedig aszerint, hogy ezek a szervezetek a népgazdaság szervezetrendszerében milyen speciális folyamat részesei, és a társadalmi újratermelési folyamatban milyen sajátos funkcionális szerepet töltenek be, illetve milyen funkcionális mozzanatot látnak el /2.ábra/. 98