Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

6. szám - Szemle

mind az ismeretek tulajdonképpeni hasznositása, mind pedig azok anyagi hordozóinak az előállitása során, mégpedig a közvetett /többletkiadások/ és a felmerült egyszeri ráforditások /beruházások/ tekintetében elért megtakarítások figyelembevételével. A kutatási és fejlesztési munka és az uj gépi berendezések hatékonyságának a meghatározásához az egyes problémákkal kapcsolatban az uj , műszakilag élenjáró gyártmányok kutatása és fejlesztése utján elért eredményeket egybe kell vetni az erre a kutató és fejlesztő munkára forditott kiadásokkal. A gazdasági hatékonyság összesitett kifejezése rendszerint a tényezők globalizálásán és szintézisén alapul; az elemzés nagyon igényes munkát kiván. Magát a hatékonyságot többféle módon fejezhetjük ki az alábbiaknak megfelelően: a/ egy meghatározott, például újratermelési folyamatnál nyert jellemző kimeneti /output/ adatokkal /például társadalmi termék, összértékesités, árutermelés/; 8/ egy meghatározott folyamat kimeneti és bemeneti /input/ adatai közötti jellemző különbségekkel /például a nemzeti jövedelem mint a társadalmi termék és a termelési fogyasztás közötti különbözet, a nyereség mint az áruértékesítés és az összköltség közötti különbözet/; с/ egy meghatározott folyamat kimeneti és bemeneti adatai közötti jellemző relációkkal /például egy meghatározott időszak társadalmi terméke hogyan viszonyul a ráforditott beruházásokhoz, avagy egy iparvállalatnál az értékesités hogyan viszonylik a beruházásokhoz/; d/ egy meghatározott folyamat kimeneti és bemeneti adatai közötti különbségeknek az ezt megelőző folyamat bemeneti adataihoz való viszonyításával /ezek a bemeneti adatok a kivont adatoktól eltérő jellegűek lehetnek/. Szó lehet például a nemzeti jövedelem /társadalmi termék termelési fogyasztás/ viszonyáról az eszközölt beruházásokhoz, avagy a nyereség /értékesités ráforditás/ viszonyáról a használati beruházásokhoz. A gyakorlatban a fentemiitett egyes formákat gyakran kombinál j á к . A hatékonyság meghatározására a konkrét kritériumok és mutatók valóságos rendszerét használják fel. A hatékonyságot szintetikusan, rendszerint a gazdasági hoz'z áj árul ás /társadalmi munkamegtakarítás/ és egy meghatározott vizsgált ujitás kialakítására és realizálására forditott társadalmi munka /а társadalmi munka költségei/ közötti viszonnyal fejezzük ki. Grafikailag kifejezve a következő viszonyról van szó /a fogyasztás görbéjét FI /t/ függvény, az eredmények görbéjét F2 /t/ függvény fejezi ki: 900